Segner János András

Segner János András
Született	1704. október 9. Pozsony
Elhunyt	1777. október 5. (72 évesen) Halle
Állampolgársága	német magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	természettudós, fizikus, kémikus, csillagász, matematikus, orvos, egyetemi tanár
Iskolái	Jénai Egyetem (–1730, orvostudomány)
Kitüntetései	Royal Society tagja
Sírhelye	Stadtgottesacker
A Wikimédia Commons tartalmaz Segner János András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Segner-kerék vázlata

Dombormű a szegedi Dóm téren

Segner János András (ejtsd: zégner) (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.

Élete

Iskoláit Pozsonyban és Győrben végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a jénai orvostudományi egyetemen tanult, ahol a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.

1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő göttingeni egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát. 1755-től haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt Halleban.

A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el.

Tudományos munkássága

Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.

A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Leonhard Euler éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.

A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.

A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.

Főbb művei

• De natura ac principiis medicinae (doktori disszertáció), Jena, 1730;
• Elementa mathematicae et geometriae, Göttingen, 1739;
• Einleitung in die Natur-Lehre, Göttingen, 1754, 3. kiadás, Göttingen, 1770
• Specimen Theoriae Turbinum, Halle, 1755;
• Elementa analyseos finitorum, Magdeburg, 1758
• Anfangsgründe der Arithmetick, Geometrie und der geometrischen Berechnungen, Halle, 1764
• Gründe der Perspectiv, Berlin, 1799.

Emlékezete

Albertfalván és Pozsonyban utcát, Debrecenben teret neveztek el róla. Szintén a nevét viseli a Hold egyik krátere.

1974-ben szobrot állítottak neki a Debreceni Egyetem Klinikáján.

Források

• KAISER, W.: J. A. S.', Lipcse, 1977;
• Műszaki nagyjaink. 1.
• Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és Mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3)
• Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978) 
• Kovács László: Segner János András : Egy jeles hungarus a 18. századból, Budapest, Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2018, (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 122.) ISBN 978-615-5365-25-6 → Internetes változat: https://web.archive.org/web/20180330012930/http://real.mtak.hu/74845/2/Segner%20beliv%20nyomdai.pdf
• Kovács László: Segner János András, a matematikatanár (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2018. június 1.