Salafa
| Salafa (Schallendorf im Burgenland) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pusztaszentmihály része |
| Járás | Pusztaszentmihály |
| Alapítás éve | 1528 |
| Polgármester | Erich Sziderits (ÖVP) |
| Irányítószám | 7535 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 15″, k. h. 16° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 15″, k. h. 16° 14′ 45″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Salafa (németül: Schallendorf im Burgenland, horvátul: Šaledrovo) Pusztaszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Németújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Németújvártól 12 km-re északnyugatra a Strém jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1528-ban "Chalafalva" néven említik először. A németújvári uradalomhoz tartozó erdészcsaládok lakták. 1529-ben és 1532-ben valószínűleg elpusztította a török, mely után 1538-ban horvátokkal telepítették be újra. Az uradalom 1589-es urbáriumban szerepel először horvát nevén a Batthyány család birtokaként. 1605-ben Bocskai hajdúi égették fel. Az 1698-as egyházi vizitációban "Soledroff" néven szintén horvátul tűnik fel. 1787-ben a II. József által elrendelt első népszámlálás 98 lakost talált a településen. 1869-ben 152 lakosa volt.
Vas vármegye monográfiája szerint "Salafa, 28 házzal és 184 német és horvátajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Puszta-Szt.-Mihály, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mellett fekszik."[1]
A 20. század elejétől 1938-ig a gazdasági nehézségek miatt 38 lakója vándorolt ki a tengerentúlra. 1910-ben 210, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. 1923-ban 184 lakosa volt. A második világháborúig jelentős roma kisebbség is élt a településen, ők azonban az Anschlusst követő deportálások áldozatai lettek. 1946-ban a lakosság száma 139, 1971-ben 153, 1991-ben 110 volt. 1971-ben közigazgatásilag a szomszédos Pusztaszentmihályhoz csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu haranglába 1860-ban épült. A község két harangot vásárolt bele, melyek közül a nagyobbikat elvitték a II. világháborúba. 1949-ben Josef Liebmann plébános két új harangot vásárolt, melyeket vihar, tűzvész, imádság és temetés idején szólaltatnak meg.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
