San Vitale-templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A templom kívülről
A kórus kupolamozaikja
Jusztiniánusz és kísérete

A ravennai San Vitale-templom a keleti gót Theodorik uralma alatt, I. Justinianus bizánci császár birodalomegyesítő törekvéseinek jegyében épült, alaprajza a konstantinápolyi Sergius és Bacchus-templomét követi. Nem térelemek egymáshoz kapcsolódásával, hanem megfordítva, a tér részekre osztásával alakult ki. Az alaprajzról leolvasható, hogy a nyolcszögű épületnek ugyanúgy van félkör alaprajzú szentélye, mint a bazilikának, azonban a többi térelem nem vezeti egyértelműen feléje a néző tekintetét. A conchákkal körülvett belső nyolcszögön magas kupola emelkedik, s a teret még egy nyolcszögletű külső fal veszi körül, így létrejön a belülről oszlopokkal tagolt körüljáró.

Mivel a nartex nem a szentély vonalában van, nem lehet azonnal átlátni a tér elrendezését. A körüljáró oszlopai átalakultak az antikvitás óta; a fejezetek egyszerű csonkagúla formát öltöttek, ezekre hasonló vállkő támaszkodik, a felületeket egyszerű vagy csipkésen áttört növényi ornamentikával díszítette a kőfaragó. Feltűnő az arany hátterű mozaikkép a szentélyben, amely mind a bizánci mind a nyugat-római ókeresztény templomokban egyre általánosabbá vált (itt Justinianus császárt, ill. Theodora császárnőt láthatjuk kíséretükkel.)

A San Vitale-templomot 547-ben Ravennában Szent Vitalisnak szentelték, és rendkívüli jelentősége, hogy a késő ókori, ill. kora bizánci építészet egyik legkiemelkedőbb építménye. Itt kapcsolódnak ugyanis össze a keletrómai építészeti formák az akkori Olaszországra jellemző építészeti technikákkal, Ravenna késő ókori keresztény templomai között ez az egyetlen központi épületes megoldás (mint Aachen 250 évvel később). A templomot Ravenna katolikus püspökei építtették és Julianus Argentarius bankár finanszírozta. Olyan időben keletkezett, amelyre nagy változások voltak jellemzőek, amikor a keletrómai császár, I. Justinianus háborúban állt az itáliai keleti-gót királysággal. A többi egyéb ókeresztény templommal együtt a San Vitale is az UNESCO Világörökséghez tartozik. 1960-ban XXIII. János pápa tiszteletbeli címmel illette, azóta Basilica minor.