Samuel Hahnemann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Samuel Hahnemann
Hahnemann.jpg
Születéskori neve Christian Friedrich Samuel Hahnemann
Született 1755. április 10.
Meissen, Szászország
Elhunyt 1843. július 2. (88 évesen)
Párizs, Franciaország
Nemzetisége német
Foglalkozása orvos
a homeopátia rendszerének kidolgozója

Christian Friedrich Samuel Hahnemann (Meissen, Szászország, 1755. április 10.Párizs, Franciaország, 1843. július 2.) német orvos, a homeopátia rendszerének kidolgozója.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meissenben született Szászországban, Drezdához közel. Saját elhatározásából adta magát az orvosi pályára apja akarata ellenére, aki porcelántervező volt.[1] Hahnemann több nyelven beszélt, többek között: angolul, németül, franciául, görögül és latinul.

Tanult Lipcsében, majd további tíz hónapig Bécsben,[2] ezt követően Erlangenben, végül Brückenthal báró erdélyi helytartótanácsos háziorvosa lett.

Innen Németországba visszatérve, Hettstedtben és Dessauban orvosi gyakorlatot űzött, e mellett az ásvány- és vegytannal foglalkozott behatóbban. Felfedezte a mercurius solubilis Hahnemann-féle oldható higanykészítményt.

1784-ben Drezdába, 1789-ben Lipcsébe ment, itt írta Arzenmérgezésekről (1786); A venerikus betegségekről (1788) és Gyógyszerész-lexikon (1793-1799, 2 kötet) című műveit. Ezután Cullen: Materia medicáját fordította le, és önmagán vizsgálta a kínakéreg hatását. Hosszas gyógyszerkutatások után arra a tapasztalatra jutott, hogy egy nagy adag kína váltólázat idéz elő, míg a kis adag a váltólázat meggyógyítja; ebből azt a következtette, hogy a betegségek, melyek oly (hasonló) tüneteket mutatnak, aminőket bizonyos orvosságok (nagyobb adagok belsőleg bevéve) előidéznek, azáltal is meggyógyulnak, ha ugyanazon (hasonló, homoios) orvosságokat csak kis adagokban nyújtják. Ezen alapelvét Hufeland lapjában 1790-ben Kísérlet az orvosság gyógyereje feltalálásának újabb elvét illetőleg című értekezésében bővebben kifejtette és ezáltal a „hasonszenvészet”[3] szerinti gyógymód megalapítója lett.[4] Tehát szerinte a hasonló a hasonlót gyógyítja. Később rájött, hogy ez csak potenciálás és dinamizálás során fejti ki gyógyászati hatékonyságát. 1792-ben kezdte el gyakorolni és fejleszteni az újonnan feltalált gyógymódot. Az első homeopátiával foglalkozó cikk 1796-ban jelent meg Németországban.

Az idős Hahnemannról készült daguerrotípia (felvétel: 1841. szeptember 30, Párizs)

1810-ben Drezdában megjelent Organon der rationellen Heilkunde-jében a homeopátia tantételeit felállította. Ezen új tant azonban sokak hevesen megtámadták és csak 1819 után terjedt el inkább, amikor több neves orvos hozzá csatlakozott és Hahnemann módszerét követve gyógykezeltek. A heves küzdelmeket megunva, ennek tetejében a megélhetés gondjaival is küszködve, egyik helyről a másikra költözött, míg végül 1811-ben újra Lipcsébe tért vissza, ahol egyetemi előadásokkal igyekezett tanait megkedveltetni. De mivel itt nem engedték meg számára gyógyszereinek készítését és elárusítását, innen Köthenbe ment, ahol Ferdinánd herceg háziorvossá, majd udvari tanácsossá nevezte ki.

1812. június 26-án mutatta be az egyetemi disszertációját a fekete hunyor és a fehér hunyor ókori gyógyászati alkalmazásáról.

1835-ben települt át Párizsba, sikeres gyógyításaival itt is öregbítette hírnevét, évi 200 000 frankot keresett.

Párizsban halt meg 1843. július 2-án hajnalban. Holtteste a Père-Lachaise temető mauzóleumában van elhantolva.

Özvegye, Melanie d'Hérvilly, aki férjének a betegek kezelésében annak életében segédkezett, férje halála után annak szellemében önállóan folytatta a gyógykezelést.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Livermore Coulter, Harris. Divided Legacy, a History of the Schism in Medical Thought. Washington: Wehawken Books, 306. o (1977) 
  2. Kaufman, Martin. Homeopathy in America, the Rise and Fall of a Medical Heresy. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 24. o (1972). ISBN 0-8018-1238-0. OCLC 264319 
  3. Kislexikon – hasonszenvészet (magyar nyelven). © 2012 Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  4. Gumpert, Martin. Hahnemann: The Adventurous Career of a Medical Rebel. New York: Fischer, 130. o (1945) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Hahnemann témájú médiaállományokat.