Sárga anakonda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sárga anakonda
Anaconda jaune 34.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Óriáskígyófélék (Boidae)
Alcsalád: Valódi boák (Boinae)
Nem: Eunectes
Wagler, 1830
Faj: E. notaeus
Tudományos név
Eunectes notaeus
Cope, 1862
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sárga anakonda témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga anakonda témájú kategóriát.

A sárga anakonda vagy kis anakonda (Eunectes notaeus) az óriáskígyófélék (Boidae) családjába és a valódi boák (Boinae) alcsaládjába tartozó vízi kígyófaj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zöld anakondánál kisebb, azzal nem átfedő területen él, Bolívia, Nyugat-Brazília, Paraguay, Uruguay és Észak-Argentína lassú folyású folyóiban, mocsarakban, lápterületeken.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élénk sárga, zöldessárga alapszínen elszórt sötét foltok és csíkok mintája különbözteti meg a világ legnagyobb termetű kígyójától, a kevésbé élénken színezett zöld anakondától (Eunectes murinus). Viselkedése, zömök testfelépítése azonban egyaránt a nagy testvérre emlékeztet. Bár mérete jócskán elmarad tőle – általában „csak” 2,5-3 méter (a rekord 4,6 méter) hosszúra nő – , erőteljes testalkata hatékony vadásszá teszi.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár elsősorban vízben él, kissé többet tartózkodik a szárazföldön, mint a zöld anakonda. Kisebb mérete lehetővé teszi, hogy felkapaszkodjon a fákra is. Az elterjedési területének napi hőmérséklet ingadozása akár 12 Celsius-fok is lehet (nappal 30, éjszaka 18 Celsius-fok). A nappalt a vízben pihenve tölti, éjszaka indul vadászatra. A különböző korú kígyók a méretüknek megfelelően választják ki zsákmányukat, a fiatalok még kisméretű gerincesekre, főleg halakra, míg az idősebbek kisebb kajmánokra, madarakra és közepes nagyságú emlősökre vadásznak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elevenszülő, rendszerint 4-30 ivadéka lehet, melyek 60–70 cm hosszúak. Egyből önállóvá válva gyorsan növekednek. Négy éves korukban válnak ivaréretté.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárga anakonda kedvelt terráriumi hüllő, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert a természetes vadsága mindig megmarad. Bár nem annyira veszélyes, és valamivel jobban tolerálja a „gazdáját”, mint a zöld anakonda, nem lesz olyan szelíd, mint például a vörösfarkú boa. Száraz, levegős terráriumokban érzi jól magát, ahol kisebb vizes edénnyel is beéri. Fontos, hogy mászólehetőséget is biztosítsunk számára.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]