Római Katolikus Teológiai Líceum (Marosvásárhely)
| Római Katolikus Teológiai Líceum | |
 | |
| Alapítva | 1702 |
| Hely | Románia, |
| Típus | teológiai líceum |
| Elérhetőség | |
| Cím | str. Mihai Viteazul 15. |
| Elhelyezkedése | |
 Római Katolikus Teológiai Líceum
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 52″, k. h. 24° 34′ 14″46.547700°N 24.570700°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 52″, k. h. 24° 34′ 14″46.547700°N 24.570700°E | |
 | |
| A Római Katolikus Teológiai Líceum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Római Katolikus Teológiai Líceum témájú médiaállományokat. | |
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum a város második legrégebbi oktatási központja. 1702-ben alapították a jezsuiták mint elemi iskolát, később nyolcosztályos katolikus fiúgimnáziumként működött. Jelenlegi épületeit 1905-ben (iskolaépület) és 1908-ban (bentlakás) adták át. 1948-ban az iskolát megszüntették, az államosított épületekbe pedig a magyar leánylíceum költözött. 1959-től vegyes líceum lett, 1962-től a román Unirea leányliceumot (aminek az épületét az újonnan alakult pedagógiai főiskolának adták) költöztették ide, és az iskola Unirea néven működött tovább. 2004-ben az épületeket visszaszolgáltatták az egyháznak, és 2015-ben az újjáalakult Római Katolikus Teológiai Líceum a volt bentlakás épületébe költözött. A főépületben tovább is az Unirea működik.
Története
18–19. század
Marosvásárhelyen már a 14. század elején is említenek katolikus iskolákat, azonban a reformáció után ezek megszűntek. A katolikus élet 1702-ben indult újra, és ugyanebben az évben a városba visszatelepedő jezsuiták elemi oktatást szerveztek a főtéri Boér-házban, melyet 1708-ban gimnáziumi (ún. grammatikai) osztályokkal egészítettek ki.[1] 1712-ben Hevenesi Gábor tartományfőnök és több tehetős birtokos támogatásával saját épületet emeltek az iskolának, azonban ezt 1728-ban, a plébániatemplom építésekor lebontották. A koedukált intézmény ekkor a Lugosi-házba, majd 1732-ben a Lábas-házba költözött.[2] 1783-ban a fiúk egy csoportját áthelyezték a ferences kolostorba, a lányokat pedig 1890-ben a Sancta Maria leányiskolába. A Lábas-házban maradt fiúiskola a szabadságharc után négyosztályos gimnáziummá alakult; 1869-ben hat-, 1898-ban nyolcosztályossá bővült. Az épületet többször kibővítették, de a 19. század végére így is kicsinek bizonyult a fejlődő iskola számára.[3]
20. század
A Lábas-házban működő nyolcosztályos fiúgimnázium új otthonát, az impozáns Klastrom utcai (str. Mihai Viteazul) iskolaépületet 1903–1905 között, bentlakását 1908-ban építették.[1] Majláth Gusztáv Károly minden évben meglátogatta.[2] 1934-ben megszüntették a felsőbb évfolyamokat, és ide költöztették a kézdivásárhelyi tanítóképző osztályait. A második bécsi döntés után a tanítóképzőt áthelyezték Csíksomlyóra, az iskola pedig ismét nyolcosztályos gimnáziummá alakult, és felvette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet.[1]
A hatalomra kerülő kommunisták 1948-ban államosították az épületet, és a magyar tannyelvű leánylíceumnak ítélték.[1] 1962-ben ideköltöztették az Unirea líceumot, és Unirea (Egyesülés) néven két tannyelvű vegyes líceumként, majd főgimnáziumként működött tovább.
21. század
A romániai rendszerváltás után a Gyulafehérvári főegyházmegye és a helyi plébánia kérelmezte az épületek visszaszolgáltatását, és ez 2004. szeptemberében meg is történt. A polgármesteri hivatal megtámadta a kormányhatározatot, arra hivatkozva, hogy az iskolát működtető Státus nem egyházi, hanem állami intézmény volt, de elvesztette a pert. Az egyház bérbe adta az ingatlanokat – ahol továbbra is az Unirea működött – a polgármesteri hivatalnak.[4]
2013-ban megszületett a Római Katolikus Teológiai Líceum újjáalapításának ötlete, melyet a helyi tanács 2014. novemberében jóváhagyott, a 2014–2015-ös tanévben pedig már elindultak a megalapítandó iskola első katolikus teológiai osztályai a Bolyai Farkas Líceumban. 2015. augusztusában határozat született az iskola létrehozásáról, és ennek alapján megalakult a gimnázium. Az Unirea magyar osztályait a katolikus líceumba sorolták be, így az Unirea kétnyelvűből román tannyelvű intézménnyé alakult. A tanteremhiány többször váltott ki súrlódást az iskolák között, és a kialakult botrányt a média is felkapta.[4][5]
Időközben a megyei prefektúra megtámadta a Római Katolikus Teológiai Líceum alapításáról szóló 2015-ös tanfelügyelőségi határozatot, mivel az nem tartalmazta a törvényileg előírt, konkrét döntést az alapításról, pusztán javasolta, illetve utalt rá.[6] Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódni kezdett az ügyben, eljárást indítva a főtanfelügyelő és az igazgató ellen.[7] 2017 augusztusában a helyi táblabíróság feloszlatta az iskolát,[8] az osztályokat a Bolyai Farkas Líceumba sorolták be.[9]
2018-ban megállapodás született a magyar és a román fél között, a tanítás pedig szeptemberben ismét újraindult.[10]
Leírása
Az épületegyüttes szecessziós stílusú, tervezője Kőrössy Albert Kálmán volt.[11] Más források szerint viszont végül a szerényebb költségvetésű Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezte az intézményt.[12] Az „A” épület tanintézménynek, míg a kisebb, „B” épület eredetileg bentlakásnak épült; ez utóbbiba költözött vissza a Római Katolikus Teológiai Líceum.
A főhomlokzaton Nagy-Magyarország címere volt, amit két angyal tartott. Amikor a románok a második világháború után újra bevonultak a városba, először letakarták a címert, majd 1949-ben eltávolították.[forrás?] Fennebb, az oromzaton egy fülkében Szűz Mária szobra volt, melyet először letakartak, majd mint a bejárati díszítést, az akkori igazgatónő és a kommunista párt határozatára szétverték.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Fodor–Balás 50–51 o.
- ↑ a b Bota 55–56 o.
- ↑ Fodor–Balás 27 o.
- ↑ a b Kertész Melinda. „A Római Katolikus Státus vezetője a tüntetésről”, Transindex, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Bögözi Attila. „Két tanterem, ahol viszály is terem”, Erdélyi Riport, 2016. július 22. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Antal Erika. „Tiszta vizet a pohárba”, Maszol.ro, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Antal Erika. „A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében”, Maszol.ro, 2017. február 24. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Hajnal Csilla. „Hatalmas pofont kapott a miniszterelnöktől a katolikus gimnázium szülői közössége”, Székelyhon, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ „Marosvásárhelyen egy másik iskola ernyője alá kerülnek a katolikus gimnázium diákjai”, Magyar Kurír, 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ „Szijjártó: sok diplomáciai eszközt kellett bevetni ahhoz, hogy Marosvásárhely visszakapja a katolikus iskolát”, Transindex, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ Vass Gyopár. „Városházi igen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium létrehozására”, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 2014. július 29. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
- ↑ https://www.rakoczi.ro/tortenet.php
Források
- ↑ Bota: Bota, Sorina. City Tales – Târgu Mureș. Nagyszeben: InfoArt Media (2011). ISBN 9786069280386
- ↑ Fodor–Balás: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512
.svg){kind=small}