Ugrás a tartalomhoz

Római Katolikus Teológiai Líceum (Marosvásárhely)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 14., 10:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Leírása)
Római Katolikus Teológiai Líceum

Alapítva1702
HelyRománia,
Típusteológiai líceum
Elérhetőség
Címstr. Mihai Viteazul 15.
Elhelyezkedése
Római Katolikus Teológiai Líceum (Marosvásárhely)
Római Katolikus Teológiai Líceum
Római Katolikus Teológiai Líceum
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 52″, k. h. 24° 34′ 14″46.547700°N 24.570700°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 52″, k. h. 24° 34′ 14″46.547700°N 24.570700°E
Térkép
A Római Katolikus Teológiai Líceum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Római Katolikus Teológiai Líceum témájú médiaállományokat.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum a város második legrégebbi oktatási központja. 1702-ben alapították a jezsuiták mint elemi iskolát, később nyolcosztályos katolikus fiúgimnáziumként működött. Jelenlegi épületeit 1905-ben (iskolaépület) és 1908-ban (bentlakás) adták át. 1948-ban az iskolát megszüntették, az államosított épületekbe pedig a magyar leánylíceum költözött. 1959-től vegyes líceum lett, 1962-től a román Unirea leányliceumot (aminek az épületét az újonnan alakult pedagógiai főiskolának adták) költöztették ide, és az iskola Unirea néven működött tovább. 2004-ben az épületeket visszaszolgáltatták az egyháznak, és 2015-ben az újjáalakult Római Katolikus Teológiai Líceum a volt bentlakás épületébe költözött. A főépületben tovább is az Unirea működik.

Története

18–19. század

Marosvásárhelyen már a 14. század elején is említenek katolikus iskolákat, azonban a reformáció után ezek megszűntek. A katolikus élet 1702-ben indult újra, és ugyanebben az évben a városba visszatelepedő jezsuiták elemi oktatást szerveztek a főtéri Boér-házban, melyet 1708-ban gimnáziumi (ún. grammatikai) osztályokkal egészítettek ki.[1] 1712-ben Hevenesi Gábor tartományfőnök és több tehetős birtokos támogatásával saját épületet emeltek az iskolának, azonban ezt 1728-ban, a plébániatemplom építésekor lebontották. A koedukált intézmény ekkor a Lugosi-házba, majd 1732-ben a Lábas-házba költözött.[2] 1783-ban a fiúk egy csoportját áthelyezték a ferences kolostorba, a lányokat pedig 1890-ben a Sancta Maria leányiskolába. A Lábas-házban maradt fiúiskola a szabadságharc után négyosztályos gimnáziummá alakult; 1869-ben hat-, 1898-ban nyolcosztályossá bővült. Az épületet többször kibővítették, de a 19. század végére így is kicsinek bizonyult a fejlődő iskola számára.[3]

20. század

A Lábas-házban működő nyolcosztályos fiúgimnázium új otthonát, az impozáns Klastrom utcai (str. Mihai Viteazul) iskolaépületet 1903–1905 között, bentlakását 1908-ban építették.[1] Majláth Gusztáv Károly minden évben meglátogatta.[2] 1934-ben megszüntették a felsőbb évfolyamokat, és ide költöztették a kézdivásárhelyi tanítóképző osztályait. A második bécsi döntés után a tanítóképzőt áthelyezték Csíksomlyóra, az iskola pedig ismét nyolcosztályos gimnáziummá alakult, és felvette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet.[1]

A hatalomra kerülő kommunisták 1948-ban államosították az épületet, és a magyar tannyelvű leánylíceumnak ítélték.[1] 1962-ben ideköltöztették az Unirea líceumot, és Unirea (Egyesülés) néven két tannyelvű vegyes líceumként, majd főgimnáziumként működött tovább.

21. század

A romániai rendszerváltás után a Gyulafehérvári főegyházmegye és a helyi plébánia kérelmezte az épületek visszaszolgáltatását, és ez 2004. szeptemberében meg is történt. A polgármesteri hivatal megtámadta a kormányhatározatot, arra hivatkozva, hogy az iskolát működtető Státus nem egyházi, hanem állami intézmény volt, de elvesztette a pert. Az egyház bérbe adta az ingatlanokat – ahol továbbra is az Unirea működött – a polgármesteri hivatalnak.[4]

2013-ban megszületett a Római Katolikus Teológiai Líceum újjáalapításának ötlete, melyet a helyi tanács 2014. novemberében jóváhagyott, a 2014–2015-ös tanévben pedig már elindultak a megalapítandó iskola első katolikus teológiai osztályai a Bolyai Farkas Líceumban. 2015. augusztusában határozat született az iskola létrehozásáról, és ennek alapján megalakult a gimnázium. Az Unirea magyar osztályait a katolikus líceumba sorolták be, így az Unirea kétnyelvűből román tannyelvű intézménnyé alakult. A tanteremhiány többször váltott ki súrlódást az iskolák között, és a kialakult botrányt a média is felkapta.[4][5]

Időközben a megyei prefektúra megtámadta a Római Katolikus Teológiai Líceum alapításáról szóló 2015-ös tanfelügyelőségi határozatot, mivel az nem tartalmazta a törvényileg előírt, konkrét döntést az alapításról, pusztán javasolta, illetve utalt rá.[6] Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódni kezdett az ügyben, eljárást indítva a főtanfelügyelő és az igazgató ellen.[7] 2017 augusztusában a helyi táblabíróság feloszlatta az iskolát,[8] az osztályokat a Bolyai Farkas Líceumba sorolták be.[9]

2018-ban megállapodás született a magyar és a román fél között, a tanítás pedig szeptemberben ismét újraindult.[10]

Leírása

Az épületegyüttes szecessziós stílusú, tervezője Kőrössy Albert Kálmán volt.[11] Más források szerint viszont végül a szerényebb költségvetésű Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezte az intézményt.[12] Az „A” épület tanintézménynek, míg a kisebb, „B” épület eredetileg bentlakásnak épült; ez utóbbiba költözött vissza a Római Katolikus Teológiai Líceum.

A főhomlokzaton Nagy-Magyarország címere volt, amit két angyal tartott. Amikor a románok a második világháború után újra bevonultak a városba, először letakarták a címert, majd 1949-ben eltávolították.[forrás?] Fennebb, az oromzaton egy fülkében Szűz Mária szobra volt, melyet először letakartak, majd mint a bejárati díszítést, az akkori igazgatónő és a kommunista párt határozatára szétverték.

Jegyzetek

  1. a b c d Fodor–Balás 50–51 o.
  2. a b Bota 55–56 o.
  3. Fodor–Balás 27 o.
  4. a b Kertész Melinda. „A Római Katolikus Státus vezetője a tüntetésről”, Transindex, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  5. Bögözi Attila. „Két tanterem, ahol viszály is terem”, Erdélyi Riport, 2016. július 22. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  6. Antal Erika. „Tiszta vizet a pohárba”, Maszol.ro, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  7. Antal Erika. „A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében”, Maszol.ro, 2017. február 24. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  8. Hajnal Csilla. „Hatalmas pofont kapott a miniszterelnöktől a katolikus gimnázium szülői közössége”, Székelyhon, 2017. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  9. Marosvásárhelyen egy másik iskola ernyője alá kerülnek a katolikus gimnázium diákjai”, Magyar Kurír, 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.) 
  10. Szijjártó: sok diplomáciai eszközt kellett bevetni ahhoz, hogy Marosvásárhely visszakapja a katolikus iskolát”, Transindex, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.) 
  11. Vass Gyopár. „Városházi igen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium létrehozására”, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 2014. július 29. (Hozzáférés: 2018. május 30.) 
  12. https://www.rakoczi.ro/tortenet.php

Források

  • Bota: Bota, Sorina. City Tales – Târgu Mureș. Nagyszeben: InfoArt Media (2011). ISBN 9786069280386 
  • Fodor–Balás: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512