Rapperswil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rapperswil
Rapperswil címere
Rapperswil címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton St. Gallen kanton
Kerület See-Gaster
Irányítószám 8640
Népesség
Teljes népesség 7601 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 409 m
Terület 1,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rapperswil  (Svájc)
Rapperswil
Rapperswil
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 13′, k. h. 8° 49′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 8° 49′
Rapperswil weboldala

Rapperswil (SG) egy svájci város St. Gallen kantonban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton délnyugati részén, a Zürichi-tó keleti partján fekszik, ennek, az óvárosnak és a Knie-cirkusznak köszönhetően kedvelt kirándulóhely.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címerében ezüst alapon két vörös rózsa látható, melyeknek sárga a közepe. A két virág egymás tükörképe. A címere miatt Rapperswilt Rosenstadtnak (Rózsaváros) is nevezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Archeológiai kutatások szerint a terület körülbelül 5000 éve lakott. Első ismert lakói a kelták voltak, őket a rómaiak követték.

Rapperswil főtere

Rapperswil grófjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület ura a Rapperswiler nemesi család volt, akiknek főleg Kelet- és Közép-Svájcban terültek el a birtokaik. Központjuk az Alt-Rapperswil-kastély volt, ami Altendorf településen áll.

1200 körül Rudolf von Rapperswil új székhelyet építtetett magának: a Schloss Rapperswilt, és a kastély mellett megalapította Rapperswil városát. A települést először egy 1229-ben keletkezett okirat említi meg. 1232-1233-ban a Rapperswiler család grófi címet kapott.

A família alapította a wettingeni (1227) és a warmsbuchi (1259) kolostorokat, emellett a helytartói tisztséget gyakorolták az einsiedelni kolostor felett. A wettingeni intézménynek 1227-ben és 1290-ben elajándékozták, illetve eladták a javaikat Uri területéről.

Ekkoriban a család birtokainak jelentős része a Zürichi-tó felső része körül, Marchban és az uri Greifensee közelében helyezkedett el.

A dinasztia 1283-ban III. Rudolf rapperswili gróf halálával zárult le. Elhalálozása után Habsburg Rudolf tette hűbéresévé a területet, aminek további örökösei Elisabeth von Rapperswil (az utolsó Rapperswiler gróf testvére) férjei, Ludwig von Homberg gróf (†1286) és Rudolf von Habsburg-Laufenburg gróf (†1315) voltak. Utánuk I. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1337) és II. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1380) voltak Rapperswil grófság urai.

A város feldúlása (1350)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Habsburgok idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út a függetlenséghez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájci településként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rapperswil jégkorongcsapata, a Rapperswil-Jona Lakers, mely 1994-es feljutása óta a svájci Nationalliga A-ban (az ottani jéghoki-ligarendszer legmagasabb osztályában) játszik. Becenevük "Rosenstädter", azaz "Rózsavárosiak".

Rapperswil-Jona egy labdarúgócsapatnak is otthont ad (FCRJ). A klubot 1928-ban alapították, az gárda az 1. liga 3. csoportjában szerepel.

Rapperswil-Jonában a sportegyesületeket illetően nagy a változatosság.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jona és Rapperswil infrastrukturális közössége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két település korábban külön-külön járáshoz tartozott, de egy sikeres szavazás után 2005-ben egyesült a két közigazgatási. Manapság 25000 lakosa van a térségnek. Rapperswil-Jona St. Gallen után a második legnagyobb járás a kantonon belül.

Az egykori Rapperswil járás elhelyezkedése
Rapperswil-Jona járás elhelyezkedése