Rőt vérszopó denevér

Rőt vérszopó denevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) Alcsalád: Vérszopó denevérek (Desmodontinae) Nem: Desmodus Wied-Neuwied, 1826 Faj: D. rotundus
Tudományos név
Desmodus rotundus (Geoffroy, 1810)
Szinonimák
Desmodus cinerea D'Orbigny, 1834 Desmodus dorbignyi Waterhouse, 1838 Desmodus ecaudatus Schinz, 1821 Desmodus fuscus Burmeister, 1854 Desmodus mordax Burmeister, 1879 Desmodus murinus Wagner, 1840 Desmodus rufus Wied-Neuwied, 1824
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rőt vérszopó denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rőt vérszopó denevér témájú médiaállományokat.

A rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen élő képviselője.

Előfordulása

A rőt vérszopó denevér Közép- és Dél-Amerikában, trópusi és szubtrópusi vidékeken Mexikótól Észak-Chiléig és Észak-Argentínáig honos.

Megjelenése

A denevér hossza 8 centiméter, szárnyfesztávolsága 20 centiméter és testtömege 30 gramm. Bundája barna. A rőt vérszopó denevér nyelve mindkét oldalán két vályúszerű mélyedés helyezkedik el. Ezek a vér felvételekor váltakozva kinyílnak és becsukódnak, ezáltal szívódik fel a lenyalt vér a mélyen bemetszett alsó ajakhoz majd a szájba. A vérszopó denevér nyála olyan vegyi anyagokat tartalmaz, melyek megakadályozzák a véralvadást és a vért hígan tartják. Minden kifejlett vérszopó denevér napi körülbelül 22 milliliter vért iszik-ez öt teáskanálnyi mennyiség.

Életmódja

Éjjel aktív; átlagosan 100 állatból álló kolóniákban él. Tápláléka meleg vérű, házi- és haszonállatok, különösen tehenek, disznók és lovak vére, néha házityúkoké is. A vérszopó denevér az áldozatokat nyakukon, vállukon, farukon vagy csüdjükön harap meg. Az állat kizárólag véren él, melyet a gazdaállaton éles fogaival ejtett sebből nyal ki. A legöregebb vadon élő példány 9 éves, fogságban majdnem 20 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 9 hónapos korban éri el. Nincs meghatározott párzási ideje. A vemhesség 6-8 hónapig tart, ennek végén 1 utód jön a világra.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)