Pierluigi Casiraghi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. november 22., 11:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Klubcsapatban)
Pierluigi Casiraghi
Személyes adatok
Születési dátum1969március 4. (55 éves)
Születési helyMonza, Olaszország
Állampolgárságolasz
Magasság182 cm
Testtömeg78 kg
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
19851989Olaszország SS Monza0940(28)
19891993Olaszország Juventus FC0980(20)
19931998Olaszország SS Lazio1400(41)
19992000Anglia Chelsea FC01000(1)
Válogatottság
19911998Olaszország Olaszország0440(13)
Edzőség
IdőszakKlub
20022003Olaszország SS Monza (ifjúsági csapat)
20032004Olaszország AC Legnano
20062010Olaszország Olaszország U21
20142015Olaszország Cagliari Calcio (másodedző)
20152016Katar Al-Arabi (másodedző)
20162017Anglia Birmingham City (másodedző)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierluigi Casiraghi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Labdarúgás
labdarúgó-világbajnokság
ezüst
USA, 1994

Pierluigi Casiraghi (Monza, 1969. március 4. –) olasz válogatott labdarúgó, edző.

Pályafutása

Klubcsapatban

Pályafutását szülővárosában a Monza csapatában kezdte 1985-ben. A Serie C-ből történő kiesést követően hozzásegítette csapatát a Serie B-be való feljutáshoz 1988-ban.[1] 1989-ben a Juventus igazolta le. Négy szezon alatt 98 mérkőzésen lépett pályára és 20 gólt szerzett. A Juventus játékosaként két UEFA-kupát (1990, 1993) és egy olasz kupát (1990) nyert.

1993-ban a Lazióhoz került. A fővárosi csapatnál öt szezon alatt 180 találkozón 41 alkalommal volt eredményes. A legsikeresebb szezonja az 1996–97-es volt, amikor 28 mérkőzésen 14-szer talált az ellenfelek kapujába. 1998-ban ismét olasz kupagyőztes lett és szerepelhetett az UEFA-kupa döntőjében, ahol azonban 3–0-s vereséget szenvedtek az Internazionale ellen. A Lazional eltöltött utolsó idényében nem sok lehetőséget kapott. A vezetőedző Sven-Göran Eriksson inkább Alen Bokšićnak és Roberto Mancininek szavazott bizalmat a támadószekcióban, ezért távozott.

1998 májusában a Chelsea szerződtette. Az angliai kitérő azonban nem volt túl sikeres. 1998 novemberében miután ütközött a West Ham United kapusával Shaka Hisloppal inszalagszakadást szenvedett.[2] Mindössze 10 mérkőzésen szerepelt és egy gól fűződik a nevéhez, amit a Liverpool ellen szerzett az Anfielden.[3][4] Sérülése után már nem tudott visszatérni és 2002. márciusában bejelentette a visszavonulását.[4][5]

A válogatottban

1991 és 1998 között 44 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban és 13 gólt szerzett. Részt vett az 1994-es világbajnokságon, ahol bejutottak a döntőbe és az 1996-os Európa-bajnokságon.

Edzőként

2006-ban az olasz U21-es válogatott szövetségi edzője lett. Irányításával részt vettek a 2007-es és a 2009-es U21-es Európa-bajnokságon. Előbbin az ötödik helyet szerezték meg és részvételi jogot szereztek a 2008. évi pekingi nyári olimpiai játékokra, a 2009-es Európa-bajnokságon az elődöntőig jutottak. Időközben pedig megnyerték a 2008-as Touloni Ifjúsági Tornát.

Sikerei, díjai

Játékosként

Juventus
Lazio
Chelsea
Olaszország

Edzőként

Olaszország U21

Források

  1. Stefano Bedeschi: Gli eroi in bianconero: Pierluigi CASIRAGHI (italian nyelven). Tutto Juve, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  2. Casiraghi vents anger at Chelsea. The Independent, 2000. július 25. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  3. Liverpool 1 – 1 Chelsea. 4TheGame, 1998. október 4. [2007. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  4. a b The end for Casiraghi. The Guardian, 2000. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  5. Martin Lipton. „Chelsea in Casiraghi settlement”, Soccernet, 2002. március 6. (Hozzáférés: 2018. február 19.) 

Külső hivatkozások