Paraguayi spanyol nyelvjárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paraguay fővárosa, Asunción látképe

A paraguayi spanyol nyelvjárás (español paraguayo) a kasztíliai spanyol nyelv Paraguayban használt változata, ahol kétnyelvűségben él a guaraníval, amely a spanyol mellett az ország második hivatalos nyelve. A 2002-es népszámlálás szerint az ország mintegy 5,1 millió lakosa közül 3,5 millióan, a népesség 63% beszél spanyolul, beleértve az egy- és kétnyelvűeket is.[1] A paraguayi spanyol viszonylag egységes nyelvjárás. Jellegzetességei közé tartozik a polimorfizmus, főként a hangrendszerben: gyakran még ugyanannál a beszélőnél is előfordul egy-egy hang többféle kiejtési változata. A külső befolyásoló tényezők vonatkozásában elsősorban a guaraní hatásával kell számolni. A szókincsre az archaizmus jellemző. Bizonyos mássalhangzók (-s, d) ejtésváltozatait figyelembe véve a paraguayi spanyol a déli (meridional) típusú spanyol nyelvjárások közé tartozik.[2]

Hangtani jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paraguay-CIA WFB Map (2004).png

A paraguayi spanyol főbb fonetikai és fonológiai vonásai az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

  • A magánhangzórendszer általánosságban véve nem tér el a spanyol köznyelvtől; az ea, eo, oa kettőshangzóvá alakulása csak ritkán fordul elő.
  • A -b- magánhangzók, illetve magánhangzó és mássalhangzó között félhangzóvá [w] válhat, olykor ki is eshet a népies nyelvhasználatban.
  • Az f ejtése bilabiális [ɸ], a falusi területeken hehezetté egyszerűsödhet.
  • A művelt beszélők között megfigyelték a v labiodentális ejtését.
  • Az -ado végződésben és a szó végén a -d- gyakran kiesik: nublado → nublao ’borult [ég]’, verdad → verdá ’igazság’.
    A -dm- csoportra különböző artikulációs megoldások jellemzőek, úgymint hasonulás: administrar → a(m)ministrar ’igazgat’; részleges hasonulás: → alministrar; rotacizmus: → arministrar, stb.
  • Az s szó végén megmaradhat, hehezetté alakulhat, vagy kieshet. Szótag végén zöngétlen mássalhangzó előtt hehezetként valósul meg, zöngés mássalhangzó előtt általában kiesik. Előfordul az [θ] hang is (lásd: seseo–ceceo).
  • Gyakori az -r és az -rr-, valamint a tr- csoport gyakran asszibilálódik (réshangszerűvé válik).
  • Az ll /ʎ/és az y /ʝ/ fonémák ejtését többnyire megkülönböztetik egymástól (akárcsak Bolíviában); ebben az esetben az y inkább zárhangként [ɟ], mint réshangként valósul meg. A nem megkülönböztető beszélőknél (yeísmo) mindkettő általában réshangként – [ʝ]~[ʒ] – ejtődik.
  • A /x/ hangot (írásban j, ge, gi) lágyabban ejtik, mint Kasztíliában, sokszor csak erős vagy gyenge hehezetként.

Nyelvtani sajátosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paraguayi spanyol főbb morfoszintaktikai jellemzői a következőek:

  • Mint a többi spanyol-amerikai nyelvjárásban, a vosotros névmás nem használatos, helyette az ustedes él; a helyett pedig a vos névmást használják a neki megfelelő igealakokkal (voseo): vos cantás; vos cantarás; cantá vos; vos cantes ’te énekelsz; te énekelni fogsz; énekelj; hogy te énekelj’.
  • Leísmo, vagyis a le, les névmás használata tárgyesetben a lo, la, los, las helyett: al ladrón le (=lo) llevaron a la cárcel ’a tolvajt börtönbe vitték’; a los niños les (=los) recogieron los vecinos ’a gyerekeket összeszedték a szomszédok’; a la madre le (=la) vimos llorando ’a mamát sírva láttuk’.
  • Az alanyesetű személyes névmás használata a személytelen igealakok után kiemelés céljából: al venir (yo) ’amikor én jövök’ (szó szerint: ’jövetelkor én’).
  • A szintetikus jövő időt az ir a + főnévi igenév körülírással szokták helyettesíteni: voy a salir (=saldré) ’ki fogok menni’.

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Francisco Moreno Fernández, Jaime Otero Roth: Demografía de la lengua española (PDF). Instituto Complutense de Estudios Internacionales (ICEI), 2006. (Hozzáférés: 2009. május 1.)
  2. «La situación del Paraguay en este aspecto es harto semejante a tantísimos sitios de España y América y apunta, una vez más, hacia el carácter meridional de las hablas que estamos estudiando» (Manuel Alvar (Director): Manual de dialectología hispánica. El Español de América, p. 204).

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]