Nyugat-Ausztrália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vadaro (vitalap | szerkesztései) 2020. június 7., 17:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek: +1)
Nyugat-Ausztrália
Western Australia
Nyugat-Ausztrália zászlaja
Nyugat-Ausztrália zászlaja
Nyugat-Ausztrália címere
Nyugat-Ausztrália címere

FővárosaPerth
d. sz. 26°, k. h. 121°Koordináták: d. sz. 26°, k. h. 121°
Népesség
Népszámlálás szerint2 656 156 fő (2020. márc. 31.)[1]
Becsült1 645 000 fő (2011[2])
Népsűrűség1,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2 527 013 km²
Rangsorban1.
IdőzónaAWST (UTC+8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Ausztrália témájú médiaállományokat.

Nyugat-Ausztrália közlekedési térképe
Nyugat-Ausztrália közlekedési térképe

Nyugat-Ausztrália (angolul Western Australia) Ausztrália nyugati harmadát elfoglaló ausztrál tagállam. Északról és nyugatról az Indiai-óceán, délről a Nagy-Ausztráliai-öböl és az Indiai-óceánnak az Ausztráliában rendszerint Déli-óceánként jelzett része, északkeletről az Északi terület, míg délkeletről Dél-Ausztrália határolja. Nyugat-Ausztrália az ország, vagyis Ausztrália legnagyobb állama, teljes szárazföldi területe 2.529.875 négyzetkilométer, a világon a második legnagyobb, országon belüli közigazgatási egység – jóllehet az állam jelentős része meglehetősen ritkán lakott. Az állam népessége mintegy 2,5 millió fő (ez az ország népességének kb. 11%-a, miközben a lakosok 92%-a az állam délnyugati szegletében él. Fővárosa Perth.

Első európaiként Nyugat-Ausztrália partjaihoz a holland felfedező, Dirk Hartog érkezett 1616-ban. Jóval később, 1826-ban a britek létesítettek katonai állomást a King George-tengerágnál, a mai Albany közelében, amit a Perth területén lévő Swan menti kolónia megalapítása követett 1829-ben. Nyugat-Ausztráliában York számít az első településnek, ami nem az óceánparton létesült: a Perth-től 97 kilométerre, keletre fekvő város területére 1831. szeptember 16-án érkeztek meg az első telepesek.

Nyugat-Ausztrália 1890-ben kapott önkormányzati jogokat, 1901-ben pedig államszövetségre lépett az Ausztráliában lévő, többi brit gyarmattal. Ma Nyugat-Ausztrália gazdasága főleg a bányászaton, mezőgazdaságon és idegenforgalmon alapul, ez az állam adja Ausztrália teljes exportjának a 46%-át.[3] Nyugat-Ausztrália a második legnagyobb vasérctermelő a világon.

Földrajz

Nyugat-Ausztrália éghajlati övei

Nyugat-Ausztráliát keletről a keleti hosszúság 129° mentén húzódó hosszúsági kör határolja, ami egyúttal az állam és Dél-Ausztrália, illetve az Északi terület közötti határvonalat jelenti, míg nyugati és északi irányban a határt az Indiai-óceán képezi. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) a kontinenstől délre eső víztömeget az Indiai-óceán részeként határozza meg; ugyanakkor Ausztráliában e tengerrész hivatalos megnevezése a Déli-óceán.

Nyugat-Ausztrália keleti határának teljes hossza 1862 km (1157 mérföld).[4] A tengerparti határ hosszúsága 20.781 km (12.913 mérföld), amiből 7892 km (4904 mérföld) szigetekhez tartozik.[5] Az állam teljes szárazföldi területe 2,5 millió km².[6]

Legmagasabb pontja a Mount Meharry (1249 m).

Történelem

Perth belvárosa

Ausztrál bennszülöttek több tízezer éve élnek a területen. Az első európai már 1616-ban partra szállt, de az első európai települést csak 1826-ban alapították. Alapításának célja az volt, hogy megelőzzék a franciák esetleges gyarmatosítási kísérleteit.

A lakosság lassan nőtt 1890-ig. Ekkor alakult önkormányzó gyarmattá Nyugat-Ausztrália, és ebben az évben fedezték fel Kalgoorlie aranymezőjét. Az arany kitermelését hátráltatta az ivóvíz hiánya. 1903-ban elkészült az a vízvezeték, amely napi ötmillió gallon (19 millió liter) vizet szállított az aranymezőkre. Ennek nyomán meggyorsult a lakosság és a gazdaság növekedése.

A gyarmat 1901. január 1-jén lett Ausztrália tagállama.

Közigazgatás

Nyugat-Ausztrália régiói

Az állam 9 régióra és a fővárosra, Perthre oszlik. A régiók a következők:

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/national-state-and-territory-population/mar-2020, 2020. szeptember 30.
  2. Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
  3. Curran, Enda. „Western Australia Plans Sovereign Wealth Fund”, The Wall Street Journal, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2012. március 15.) 
  4. State And Territory Borders. Geoscience Australia, 2007. szeptember 11. [2007. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
  5. Coastline Lengths. Geoscience Australia, 2010. november 18. [2011. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 21.)
  6. Area of States and Territories. Geoscience Australia, 2005. augusztus 31. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)