Ngor kolostor
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
_and_Sonam_Senge_(1429-1489),_The_Fourth_and_Sixth_Abbots_of_Ngor_LACMA_M.81.90.1.jpg)
A ngor kolostor vagy ngor evam csöden (tibeti: ངོར་ཨེ་ཝམ་ཆོས་ལྡན།, kínai: 鄂尔艾旺却丹寺) kolostor a tibeti Ü-Cang tartományban Sigace prefektúra szintű várostól mintegy 20km-re délnyugatra. Ez a tibeti buddhizmus szakja iskolájának a második legfontosabb gompája.[1] Itt található egyben a vadzsrajána buddhizmus ngor iskolájának legfőbb temploma is.
Története
A ngor kolostor eredete Ngorcsen Kunga Szangpóig (vagy Kunga Zangpo vagy Kun dga 'bzang po, tibeti: ངོར་ཆེན་ཀུན་དགའ་བཟང་པོ།, 1382-1444) nyúlik vissza, aki 1429-ben alapította ezt a kolostort.[2] Az itt található szanszkrit nyelvű szövegekben gazdag könyvtár nagy hírnévre tett szert, amely szintén tartalmaz 15. századi nevar eredetű festményeket. 18 egykori felsőfokú intézménye közül csupán egyet állítottak helyre, a Lamdre Lhakang-ot. Egykor mintegy 400 szerzetes tanult it, ma már csupán egy tucat él itt.[3][4][5]
A Lamdre Lhakang alatt található egy 60 sztúpából álló felújított sztúpa sor, azonban az egykori mandala festmények hiányoznak róluk. Ezeket ma Japánban őrzik, és a róluk készült dokumentációt ki is adták.[6]
A ngor kolostor egyik jeles alakja Ngorcsen Koncsog Lhundrup, aki a kolostor 10. apátja volt.
A ngor iskola a tantra tanulására és gyakorlására helyezi a fő hangsúlyt. Az iskola szintén neves a hosszú – olykor egész életre szóló – elvonulásairól és szertartásairól. A ngor jelenlegi vezetője Luding Khenpo, aki ma Észak-Indiában él száműzetésben.[7]
Jegyzetek
- ↑ Dowman (1988), p. 274.
- ↑ Townsend, Dominique: Ngorchen Kunga Zangpo. The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters, 2010. április 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.)
- ↑ Dorje (1999), pp. 276-277.
- ↑ Dowman (1988), p. 275.
- ↑ Tucci (1980), p. 37.
- ↑ Dorje (1999), p. 277.
- ↑ Mayhew, Bradley and Kohn, Michael. (2005), p. 280.
Források
- Dorje, Gyurme. (1999). Footprint Tibet Handbook: with Bhutan, 2nd Edition, p. 261. Footprint Travel Guides. ISBN 1-900949-33-4, ISBN 978-1-900949-33-0.
- Dowman, Das (1988). The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide. Routledge & Kegan Paul Ltd., London & New York. ISBN 0-7102-1370-0.
- Mayhew, Bradley and Kohn, Michael. Tibet. (2005). 6th Edition. Lonely Planet. ISBN 1-74059-523-8.
- Tucci, Giuseppe. (1980). The Religions of Tibet. University of California Press. Paperback edition 1988. ISBN 0-520-03856-8 (cloth); ISBN 0-520-06348-1 (pbk.)
További információk
