Nagyváradi vár
| Nagyváradi vár | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | Nagyvárad |
| Épült | 11. század |
| LMI-kód | BH-II-a-A-01052 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyváradi vár
Pozíció Nagyvárad térképén
| |
 é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″47.051578°N 21.942852°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″47.051578°N 21.942852°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi vár témájú médiaállományokat. | |
A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-a-A-01052 sorszámon szerepel.
Története
I. László magyar király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén. A monostor védelmét feltehetőleg vizesárok, sövény- vagy palánkfal, később kőfal biztosította: az 1241-es tatárjáráskor az itt tartózkodó Rogerius mester szerint „a várat kőfallal igazíttattak ki, mivel egyik oldalán romlottnak látták.” A vár nem tudott ellenállni a tatárok kőhajító gépeinek, a vár és a város is elpusztult. A tatárok elvonulása után Vince váradi püspök kezdte el az újjáépítést.
1474. február 7-én Ali bég támadta meg Váradot. Elvonulása után Filipecz János püspök állíttatta helyre a várat. 1514-ben Dózsa György vezére, Lőrinc pap ostromolta. Amikor azonban a várat védő Pöstyén Gergely kapitány segítségére megérkezett Tomori Pál serege, az ostromlók elmenekültek.
Martinuzzi György megerősíttette a várat, egy új toronybástyát és a nyugati részen új védőfalat építtetett. Meggyilkoltatása után Zabergyei (Zabárdy) Mátyás püspök folytatta az építkezést. 1557. június 13-án az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak Varkoch Tamás vezetésével elfoglalták a várost és a várat.
1569–1570-ben a várat helyreállították, a munkálat anyagi támogatását az 1570. évi medgyesi országgyűlés is megszavazta. 1598. szeptember 29-én Omer pasa ötvenezer tatár harcossal támadta meg. Noha a Király György kapitány és Nyáry Pál ezredes vezette védők csak kétezren voltak, az ostrom eredménytelennek bizonyult.
Bethlen Gábor 1613-ban fejedelemmé választása után haladéktalanul elkezdette a vár kijavítását; az építkezést I. Rákóczi György is folytatta. 1660. augusztus 27-én Ali pasa hatvanezer fős sereggel vette körül a várat. Amikor a védők létszáma megfogyatkozott, és az élelmiszerkészletük is kiapadt, feladták a várat. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, de a harc során halálos sebet kapott, és serege elvonult. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, végül 1692. június 6-án vette be Heisler tábornok.
A császári sereg megkezdte a vár kijavítását, de az anyagi források akadozása miatt a munka csak lassan haladt. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta a várost, de a várat nem sikerült bevennie. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat. A napóleoni háborúk idején a várban francia hadifoglyokat őriztek.
1836-ban a várost pusztító tűzvész a várat is súlyosan károsította. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a várban lakozó császáriak Glasser tábornokkal az élen a szabadságharc oldalára álltak. 1848. december 31-én az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják.
1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.
1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.
Felújítás
Nagyvárad önkormányzata 2009-ben, valamint 2012-ben támogatást nyert a vár felújítására, így belefoghatott a felújításba. A hat évig (2009-től 2015-ig) tartó projekt 87,86 millió lejes költségéből így 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. Nyolc épületben 486 termet alakítottak ki összesen 25 380 m² hasznos területtel, valamint 26 400 m² teret is felújítottak. Kiépítették a víz-, szennyvíz-, villany- és fűtéshálózatot is.
A felújítást követően a megújult épületekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér.[1] Ezek mellett több kulturális intézmény és egy házasságkötő terem is helyet kap. A tervek szerint egyházi múzeum, restauráló műhely, előadó- és próbatermek is lesznek a várban.[2] 2015 végén már különböző rendezvényeknek, többek között főzőversenynek, rockfesztiválnak,[3] karácsonyi vásárnak[4] adott otthont.
Leírása
Jegyzetek
- ↑ Felújították Nagyváradon a várat, házasságkötő terem is lesz benne (magyar nyelven). dehír/MTI, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
- ↑ După cinci ani, Cetatea Oradea a renăscut cu ajutorul fondurilor europene. www.voceatransilvaniei.ro (2015. október 11.) (Hozzáférés: 2015. december 19.) arch
- ↑ Concurs de gătit şi concerte în Cetatea Oradea, unde a avut loc festivalul Oradea GrillFest & Rock. www.digi24.ro (2015. június 2.) (Hozzáférés: 2015. december 19.)
- ↑ Târg de Crăciun în Cetatea Oradea. bihorstiri.ro (2015. november 2.) (Hozzáférés: 2015. december 19.)
Források
- Istoric Cetatea Oradea. www.oradea.ro (Hozzáférés: 2015. december 19.) arch
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. kiadás. [Budapest]: Panoráma. 1990. 63–73. o. ISBN 963-243-388-2
- Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk
- Balogh Jolán: Vég-Várad vára. Kolozsvár: Minerva. 1947.
.svg){kind=small}