Nagy mocsáricsiga

Nagy mocsáricsiga
Nagy mocsáricsiga és egy Physa nembeli csiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Altörzs: Héjasok (Conchifera) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Öregrend: Heterobranchia Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata) Család: Lymnaeidae Nem: Lymnaea Lamarck, 1799 Faj: L. stagnalis
Tudományos név
Lymnaea stagnalis (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú médiaállományokat és Nagy mocsáricsiga témájú kategóriát.

A nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Lymnaeidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is.

Megjelenése

A nagy mocsáricsiga házának hossza 4,5-6 centiméter, ház szélessége 2-3 centiméter. A csiga háza mészből épül, hegyes csúcsban végződik, szarusárga színű és vékony, éppen ezért törékeny. Az utolsó kanyarulat hasasan kiöblösödik. Különböző típusú vizekben eltérő házformákat alakít ki, például a nagyobb tavakban élők háza rövidebb. Az állat teste szürke színű. A csiga tapogatói oldalirányban lapítottak, nagyjából háromszögletűek, tehát eltérnek sok más faj fonalas szerkezetű érzékszervétől. Szemük a tapogatók tövében helyezkedik el. Az állatnak nincs héjfedője (operculum), amivel elzárja a ház száját.

Életmódja

A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él.

Szaporodása

A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart.

Képek

• 
  A nagy mocsáricsiga a természetes élőhelyén
• 
  Nagy mocsáricsiga ivadékok egy bodros békaszőlő (Potamogeton natans) levelen

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• DIYhal - Nagy mocsáricsiga
• Csiga, csigák - akvafarm.hu
• Vízicsigák :: Akváriumi halak.