Ugrás a tartalomhoz

Máramarosi-havasok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 176.77.137.164 (vitalap) 2021. január 18., 12:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek)
Máramarosi-havasok

(ukránul: Мараморошський масив,
románul: Munţii Maramureşului)

Hely Ukrajna, Kárpátalja, Ivano-frankivszki terület
 Románia, Máramaros megye
HegységKeleti-Kárpátok
Legmagasabb pontHoverla (2061 m)
Terület89,9 km2
Elhelyezkedése
Máramarosi-havasok (Románia)
Máramarosi-havasok
Máramarosi-havasok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 24° 34′ 12″48.170000°N 24.570000°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 24° 34′ 12″48.170000°N 24.570000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Máramarosi-havasok
témájú médiaállományokat.

A Máramarosi-havasok vagy helyenként Csornahorai-havasok (ukránul: Мараморошський масив, románul: Muntii Maramureșului) hegység a Északkeleti-Kárpátok külső vonulatában, Ukrajna és Románia területén. A Tiszától a Borsai-hágóig (1416 m) húzódik 70 km hosszan. Legmagasabb hegyei a Hoverla (2061 m), amely egyben Ukrajna legmagasabb pontja, a Pop Iván (2022 m) a román-ukrán határon, a Várkő (1957 m) és a Toronyága (1930 m). Az éghajlat hűvös és nedves (1400 mm/év), melynek következtében a folyóvizek hozamai nagyok és viszonylag állandóak.

Földrajz

A Máramarosi-havasok a vízválasztó a Tisza, valamint Szeret, a Prut és a Dnyeszter vízrendszere között. Északnyugat–délkeleti csapásirányú gerince 1600–1800 méter magas, az erdőhatár fölé emelkedik.[1]

Tipikus gyephavas, kevés rajta a sziklakibúvás. Alacsonyabb részeit ma is kiterjedt erdőségek borítják. Legmagasabb csúcsa a Fehér-Tisza forrásvidékén, a Csornahora hegységben található Hoverla (2061 méter). A hegység a legutóbbi jégkorszak idején csak kis mértékben jegesedett el.[1]

A befelé tartó vízfolyások a belső flisvonulatot különálló hegységekre tagolták. Ezek a szigetszerűen kiemelkedő hegységek az egykori tönkfelszín darabjai, széles gyephavas jellegű tetőiket polonináknak nevezik. A vonulat utolsó tagja, a Szvidovec (Fagyalos) a legmagasabb (1880 méter), és tájképileg is a legváltozatosabb.[1]

Geológia

Fekete flis (egymásra váltakozó homokkő-, agyagpala- és mészkőrétegek) takaróredő kőzetei alkotják, helyenként bazalt beékelődésekkel. A fekete szín a grafittartalomra utal. A flis alatt bázikus ofiolit komplexum található.

Jegyzetek

  1. a b c Eurföldr

Források

További információk

  • Maramures – Térképek, mielu.ro (románul)