Ugrás a tartalomhoz

Mányai Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Batula8649 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 13:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Fontosabb színházi szerepei)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 18.) ezen a változaton alapul.
Mányai Zsuzsa
Mányai Zsuzsa (jobbra) az MTV 1979-es szilveszteri műsorában (Csala Zsuzsával) a Baccara együttest parodizálva
Mányai Zsuzsa (jobbra) az MTV 1979-es szilveszteri műsorában (Csala Zsuzsával) a Baccara együttest parodizálva
Életrajzi adatok
Születési névMányai Klára Anna
Született1949. július 25.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1999. január 9. (49 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1971)
Híres szerepeiSegédrendező
Fuss, hogy utolérjenek!
Belviziné
A szeleburdi család
Baccara-paródia
Disco, disco, disco
Mányai Zsuzsa IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Mányai Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mányai Zsuzsa, születési neve: Mányai Klára Anna,[4][5] (Budapest, 1949. július 25. – Budapest, 1999. január 9.[6]) magyar színésznő.

Életpályája

Édesapja Mányai Lajos magyar színész, édesanyja Simon Zsuzsa színésznő. Nagyapja Mányai Zsigmond színész és operaénekes, aki fiatalon halt meg.

„…nagyapám, Mányai Zsigmond operaénekes volt. Escamillot énekelte a Carmenben, Peturt a Bánk bánban, Lothariót a Hoffmann meséiben. A mai Erkel Színházban lépett fel.[7]”

Szülei 1940-ben házasodtak meg. Édesanyja, Simon Zsuzsa, zsidó származása miatt szintén (mint az édesapja) csak a „száműzöttek” társulatában, illetve az OMIKE Művészakciójában játszhatott, rendezhetett. A háború után Nagyváradon játszottak, rendeztek, majd visszajöttek Pestre ahol leányuk Zsuzsa született.

„Én még ma is jó gyerek vagyok, tudom, mert borzasztóan szigorúan neveltek a szüleim. Ha például dirrel-durral léptem be a lakásba, nem köszöntem, vagy netán elfelejtettem kopogni apám szobájának ajtaján, megfagyott a levegő a házban. Négyéves koromban már karórám volt, de hiába tudtam, mennyit mutat, úgy is elkéstem párszor. Anyám ilyenkor azzal fogadott, hogy megbántottál. Torokszorító érzés volt nekem ezt hallani. A vége aztán az lett, hogy akárkivel beszélek is meg találkát, biztos, hogy én vagyok ott hamarabb. Egyébként imádtam a szüléimet. Hogy mennyire, azt az is jelzi, hogy hétévesen úgy éreztem, igazságtalanság történt velem, mert anyám nevéből semmit sem örököltem, hiszen Klárának kereszteltek. Nem fogja elhinni: levelet írtam a minisztériumba, hogy szeretném, ha megváltoztathatnám a keresztnevemet. És csodák csodája: pár nappal később már anyám nevén szólítottak. Szerettem otthon. Engem nem érdekelt a játszótér, az utca, a csavargás, én csak vártam és vártam, hogy mikor jönnek haza a szüleim. Apám a Nemzeti tagja volt, anyu meg tanított, rendezett vagy játszott. Olyan nagy művészek jártak hozzánk, hogy minden percet ajándéknak éreztem mellettük. És mindennek tetejébe egyetlen gyerek voltam, aki szeretetből, gondoskodásból mérhetetlen sokat kapott.[4]”

1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kezdő színésznőként nyilatkozta:

„…elsősorban apám és anyám próbamódszerére emlékszem vissza. Apám mindig leírta szerepeit, néha többször is, és megtanulta. Aztán elővett két labdát, s itthon úgy mondta a szöveget, hogy labdázott közben. Ilyen módon ellenőrizte, hogy akkor is tud-e koncentrálni a szövegre, ha a figyelmét szándékosan eltereli valamivel. Anyám lélektani alapon épített, azt kereste, honnan és hová jut el a figura, mi a helyzete a darabban. Ilyen pszichológiai alapon rendez az Irodalmi Színpadon, a főiskolán, vagy játszik a Thália Színházban. Kétféle ember ötvöződött bennem, kétfajta tudást kell lepárolnom, egyesítenem, összegeznem, ha sikerül egy hosszú pályán. De remélem, kivágom magam…[8]”

1971-től a Nemzeti Színházban indult színészi pályája. 1978-tól a Vidám Színpadhoz szerződött, egyidejűleg tagja lett a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának. 1981-től fellépett a Játékszínben, a Reflektor Színpadon, 1983-tól a Hököm Színpadon és 1994-től a Vidám Színpadon is. 1987-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Alkatából adódóan elsősorban komikai szerepeket osztottak rá a rendezők, de más karakterszerepekben is láthatták a nézők.

1999. január 9-én 49 éves korában hunyt el, súlyos betegség következtében.[9] Pákozdi Gabriella írása szerint önkezével vetett véget életének, más források ezt nem erősítik meg.[10] Földi maradványait a szülei mellé 1999. február 3-án 15 órakor a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[11]

Fontosabb színházi szerepei

Filmszerepek

Játékfilmek

Tévéfilmek

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  4. ↑ a b Lásd Szabó (1985: 14).
  5. ↑ Pesti Műsor XXXV. évfolyam 30. szám 1986. július 23-30. 8. oldal Alma a fájáról - Mányai Zsuzsa
  6. ↑ „Elhunyt Mányai Zsuzsa” (magyar nyelven). Népszava, 1999. január 13. (10. szám) 1999 (127), 11. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.) 
  7. ↑ Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972 - Mint valami laboratóriumban}}
  8. ↑ Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972
  9. ↑ Napi Magyarország, 1999. január 13. (3. évfolyam, 10. szám, 11. oldal) Elhunyt Mányai Zsuzsa színművész
  10. ↑ Szomorú sorsa elől menekült az öngyilkosságba a magyar színésznő
  11. ↑ „Búcsú a színésznőtől” (magyar nyelven). Népszava, 1999. január 29. (24. szám) 1999 (127), 9. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mányai_Zsuzsa&oldid=23790318”