Monoszló vára
| Monoszló vára | |
| Moslavinagrad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Podbrđe |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 16. század vége (lerombolták) |
| Állapota | nyoma sem maradt |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Monoszló vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 34′ 28″, k. h. 16° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 28″, k. h. 16° 38′ 35″ | |
Monoszló vára (horvátul: Moslavinagrad) egy várhely Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyei Podbrđe területén.
Fekvése[szerkesztés]
A vár a Monoszlói-hegység lábánál, a mai Podbrđe falu belterületének nyugati szélén, a mai Erdődy-kastély helyén állt.
Története[szerkesztés]
Monoszló birtokának legrégebb ismert tulajdonosa a 12. században élt Makár (Makariás) ispán volt, aki még apja csatákban kivívott érdemeiért kapta a birtokot III. Béla magyar-horvát királytól. Az első monoszlói várat valószínűleg még ő, vagy valamely leszármazottja építtette. Makár egyik fia Tamás Valkó vármegye első ismert ispánja, míg másik fia szlavón bán volt. A vár a 13. század végéig lehetett az ő tulajdonukban. A 14. század elején már Babonics Iván szlavón bán birtokában találjuk, majd a 14. század végétől a 15. század elejéig a monoszlói Csupor István birtoka volt, akinek a birtokai a Lónyán és a Száván túl, a Csázmától északra is kiterjedtek. Fia, Csupor Pál kőrösi ispán és szlavón bán volt, aki 1415-ben Dobojnál a horvát-magyar sereg vezéreként vereséget szenvedett és török fogságba esett. Ott is halt meg. Egyik fia Demeter zágrábi püspökként a podgrađei Szűz Mária ferences templom és kolostor alapítója volt. A család 1492-ben Csupor István halálával halt ki. II. Ulászló király 1493-ban a birtokot, összesen 75 kőrös és zágráb megyei faluval hívének, erdődi Bakócz Tamásnak és fivéreinek, az Erdődy család őseinek adta. A 16. században az erősödő török betörések miatt a monoszlói uradalom helyzete egyre romlott. A török veszély közeledtével a lakosság nagy része menekülni kényszerült a nagyobb városokba, majd 1543 után a török hódítás előrehaladtával a térség fokozatosan kiürült, a népesség helyét a katonaság vette át. Erdődy II. Péter 1545-ben harc nélkül adta fel Monoszló várát, mely az egész térség török megszállásával járt. Erdődy a megmaradt lakosságot nyugat-magyarországi birtokaira, főként Monyorókerék környékére költöztette át, de jelentős népesség vándorolt ki Pozsony vidékére is. A vidék elnéptelenedett, a falvak elpusztultak, a várakat és a kolostorokat lerombolták, illetve török őrséggel látták el. Az 1552-ben elesett Csázma török szandzsák székhelye lett. 1591-ben Erdődy II. Tamás ugyan felszabadította a család ősi székhelyét Monoszló várát, de rögtön azután lerombolását rendelte el.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A középkori várból mára semmi sem maradt. A helyén ma az anyagából a 18. században felépített három Erdődy-kastély áll.