Megyei jogú város (USA)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Amerikai Egyesült Államokban azokat a városokat nevezik megyei jogú városnak, amelyek nem tartoznak egy megye fennhatósága alá sem. Mivel a megyék a helyi közigazgatás általános formái, Virginia területén kívül ritkán fordulnak elő ilyen városok, amelyeket az állam alkotmánya speciális helyzetbe juttatott. A Népszámlálási Hivatal a megyéket használja az adatgyűjtés alapegységeiként, így a megyei jogú városokat a megyékkel egyenértékű entitásként kezelik ezen tekintetben. Baltimore a legnagyobb megyei jogú város az Egyesült Államokban.

Virginia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Virginia városainak listája és Virginia politikai egységeinek listája

39 az USA 42 megyei jogú városából[1] Virginiában található. A három további város Baltimore Marylandben, St. Louis Missouriban és Carson City Nevadában.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virginia államban minden település, amely mint „város” (city) rendelkezik önkormányzati joggal, megyei jogú városnak, más néven „szabad” vagy „független városnak” számít (angol megnevezésük is ez: „independent city”) 1871 óta, amikor egy alkotmánymódosítás, amit a polgárháború váltott ki, és azon területek elvesztése, amelyekből Nyugat-Virginia jött létre. Virginia 39 megyei jogú városa politikailag nem képezik részét egy megyének sem, annak ellenére, hogy földrajzilag teljesen körülzárhatja területüket egy-egy megye. Egy megyei jogú város Virginiában szolgálhat megyei központként, annak ellenére, hogy a város maga nem fekszik a megye szigorúan vett területén.[2] Néhány további virginiai település, annak ellenére, hogy esetenként népesebbek, mint a megyei jogú városok, csak önkormányzati jogú települési státuszt élveznek. Ezek a városok (town) minden esetben egy-egy megye részét képezik. Ezeknek az önkormányzati jogú városoknak csak limitált hatalma van. Általában osztoznak a bíráskodás és az iskolafenntartás jogán azzal a megyével, aminek a területén fekszenek.

Virginiában a városoknak két típusa van. Az elsőszámú különbség a bírósági szervezetben van. Az első osztályú városoknak (mint pl. Norfolk) saját bírósági körzete van.

Három régebbi virginiai megye, amelyek az eredeti, 1634-ben alapított nyolc shire-re mennek vissza, a nevükben tartalmazták a „city” (város) szót, annak ellenére, hogy politikailag megyék voltak. A megyei jogú városokat a kereskedelem és a jogi ügyek centralizációjára hozták létre, amikor a régi kereskedelmi rendszer, amiben kereskedő hajók közlekedtek az egyes ültetvények között, működésképtelenné vált. Virginia gyarmat fővárosa, Williamsburg ekkor létesült kikötőként a James-folyón. A másik két ilyen megye James City megye és Charles City megye. Mindkettő neve 1619-ben létrehozott gyarmati önkormányzati egységre vezethető vissza. Ebbe a sorba tartozott Elizabeth City megye is, amely 1952-ben szűnt meg, amikor egyesült Hampton és Phoebus városával, létrehozva a mai Hampton Roads megyei jogú városát.

Arlington megye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arlington megye, hétköznapi megnevezéssel egyszerűen csak „Arlington”, nem megyei jogú város. Azonban általában városként (city) emlegetik, mert földrajzilag kis méretű és sűrűn lakott, teljesen urbanizált, és méretben közel áll a megyei jogú városokhoz Virginia területén, nincs másik város, vagy egyéb település a határain belül, és Virginia történetének egy hirtelen fordulata következtében, olyan magas szintű infrastruktúrával rendelkezik, mint a megyei jogú városok (ami pedig, Henrico megye kivételével, nem jellemző a virginiai megyékre). Kizárólagosan abból a területből áll, amelyet Virginia átengedett Washington D. C.-nek a 18. század végén, majd 1846-ban visszakapott. (Ma ezen terület nagy része Arlinton megye része, a többi pedig Alexandria városához tartozik.)

Korábbi városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban hosszú ideig megyei jogú városok:

Két további megyei jogú város, amely csak rövid ideig létezett:

Más államokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nlhány más államban is létrehoztak megyei jogú városokat, hogy megoldják a speciális kormányzati működést ezekben a nagy városokban, vagy fővárosokban. Ezekre példák a következők:

Egyéb, a megyei jogú városokhoz hasonló entitások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei jogú város nem azonos a következőkkel:

  • Összevont város-megye (pl. San Francisco, Philadelphia, Denver, Honolulu, Jacksonville, Indianapolis, Nashville, Louisville, New Orleans, vagy Anchorage), ahol a város és a megye (vagy Louisianában parish, Alaszkában borough) kormányzata egyesült. A különbség az, hogy az összevont város-megyén belül mind a megye, mind a város külön entitás, csak épp a kormányzatuk egyesült, míg a megyei jogú város területén nem létezik megye.
  • Teljes mértékben urbanizált megye, mint pl. Arlington megye Virginiában.
  • „Szövetségi” város-megye, amely egy magasabb szintű kormányzati forma, mint ami pl. Miami és Miami-Dade megye között fennáll.
  • New York City, amely sui generis jogállással rendelkezik: A város öt borough-ból áll.
  • Washington D. C., ami speciális státuszt élvez, mint az Egyesült Államok fővárosa. Nem része egy államnak sem. Ehelyett a District of Columbia az Egyesült Államok Kongresszusa joghatósága alatt áll az alkotmány 1. bekezdésének 8. paragrafusa alapján. A területet eredetileg három megyei jogú városra és két megyére osztották. Alexandria megye (ma Arlington megye Virginiában) és Alexandria városa visszakerült Virginiához 1846-ban. A három fennmaradó entitás (Washington városa, Georgetown és Washington megye) összeolvadt egy közös kormányzatba az 1871-es District of Columbia Organic Act alapján. A kongresszus felállított egy helyi törvényrendet a városnak, bár ezt ő maga felülírhatja. A gyakorlatban a város leginkább megyei jogú városként működik, bár ennek nincs jogi megalapozása.
  • Az [új-angliai városok]] hagyományosan erős kormányzattal rendelkeznek, míg a megyéknek kisebb a jelentősége. Napjainkban a legtöbb megye Dél-Új-Angliában (Connecticut, Rhode Island és Massachusetts területén) nem rendelkezik kormányzati rendszerrel (azon kívül, hogy bírósági körzetként is működik). Bizonyos tekintetben olyanok mint a ceremoniális megyék Angliában. A városok ezen a területen nem válnak el jogilag a megyéktől, eltekintve Nantucket városától, ami gyakorlatilag azonos a megyéjével, és Boston, ami maga irányítja Suffolk megyét is, aminek a területén fekszik, habár a megye területén még van két kisebb város (city) és egy egyéb település (town) is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]