1871-es District of Columbia Organic Act

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1871. évi District of Columbia Organic Act, hivatalos nevén A District of Columbiának kormányzatot biztosító törvény egy kongresszusi törvény, ami önkormányzatot biztosított District of Columbiának. Ez volt az első törvényi szabályozás, amely egységes kormányzatot hozott létre a szövetségi kerület számára, és lényegében létrehozta Washington D. C-t abban a formávan, ahogy ma is létezik.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város alapításától az 1871-es Organic Actig Washington, Georgetown és Washington megye külön-külön gyakorolt autoritást saját területe felett. A polgárháború 1861-es kitörése után a Columbia Kerület lakossága robbanásszerű növekedésnek indult a szövetségi kormány terjeszkedése és a felszabadított rabszolgák tömeges beáramlása miatt.[2] 1870-re a terület lakossága 75%-kal nőtt, így megközelítette a 132 000 lakost.[3]

A kongresszusi képviselők szerint a District of Columbia területén működő kormányzati egységek megfelelőek voltak, hogy kezeljék a népesség növekedését és a közállapotok romlását. A fővárosban ugyanis ekkor még mindig csak földutak voltak és a legalapvetőbb higiéniai feltételek is hiányoztak. Az állapotok annyira kilátástalanak voltak, hogy egyes törvényhozók, már a főváros áthelyezését is felvetették, de a javaslat eredménytelen maradt[4] Ehelyett a kongresszus elfogadta az 1871-es Organic Actet, ami egy egységes kormányzatot hozott létre az egész szövetségi kerület számára, ami egy kijelölt kormányzót, egy 11 fős tanácsot és 22 tagú választott törvényhozást és egy a város rendbehozatalára felállított közmunkaügyi szervezetet foglalt magába.[5] Ez a törvény visszavonta Washington és Georgetown egyéni alapítólevelét és összeolvasztotta őket Washington megyével egy egységes kormányzat alatt, amivel létrejött a mára egységes településsé váló Washington.[6]

1873-ban Ulysses S. Grant elnök kinevezett egy befolyásos közmunkaügyi szakembert, Alexander Robey Shepherd-öt a terület kormányzójává. Shepherd nagyszabású önkormányzati projektekre adott engedélyt, amelyek lényegesen modernizálták a várost. A kormányzó azonban mindezzel háromszor annyi pénzt költött el, mint ami a főváros büdzséjét alkotta. Ezzel pedig csődbe vitte a várost.[7] 1874-ben a kongresszus megszüntette a kerület kormányzatát és közvetlen hatásköre alá rendelte azt, ami utána közel száz évig így maradt, Distict of Columbia Önkormányzati Törvénye 1973-as elfogadásáig.[8]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tindall, William. Origin and government of the District of Columbia. J. Byrne & co., 9. o (1909) 
  2. McQuirter, Marya Annette: African Americans in Washington, DC: 1800-1975. Az afroamerikaiak története Washington D. C-ben.
  3. Historical Census Statistics on Population Totals By Race, 1790 to 1990 (PDF). Népszámlálási Hivatal, 2002. szeptember 13
  4. Bordewich, Fergus M. (2008). Washington: the making of the American capital. HarperCollins. 272. old. ISBN 9780060842383.
  5. AA District of Columbiának kormányzatot biztosító törvény. Statutes at Large, 41st Congress, 3rd Session. Kongresszusi Könyvtár
  6. Dodd, Walter Fairleigh (1909). The government of the District of Columbia. Washington, D.C.: John Byrne & Co.. 4. o.
  7. Wilcox, Delos Franklin (1910). Great cities in America: their problems and their government. The Macmillan Company. 27–30. old.
  8. History of Self-Government in the District of Columbia. Council of the District of Columbia, 2008