Ugrás a tartalomhoz

Mali Bukovec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallo3647 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 26., 11:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Mali Bukovec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségMali Bukovec
Jogállásfalu
PolgármesterDarko Marković
Irányítószám42231
Körzethívószám+385 042
Népesség
Teljes népesség1809 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 16° 44′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 16° 44′ 21″
Mali Bukovec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Bukovec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mali Bukovec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Lunjkovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Sveti Petar és Županec települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Varasdtól 31 km-re keletre, Ludbregtől 11 km-re északkeletre a Bednja és a Dráva összefolyásánál fekszik.

Története

A falu 16. században keletkezett a bednjai uradalom területén. Már 1523-ban említik az itteni jobbágyokat, akik az uradalomhoz tartoztak. Ebben az időben ez a vidék gyakran ki volt téve a török támadásoknak, ezért a század közepén felépítették Veliki Bukovec várát, hogy menedéket nyújtson a környező falvak lakosságának, mely amúgy is gyér volt ezen a területen. Egy török támadást követően 1562-ben a települést és az egész uradalmat pusztaként említik. Miután 1593. július 22-én Erdődy Tamás horvát bán Sziszeknél megverte a török sereget a támadások is ritkábbak lettek és a bukoveci birtok is egyre jobban benépesült. A 16. század elején a bednjai uradalom birtokosa Frodnohar Zsigmond volt, akinek nőági leszármazottai 1555-ig voltak a falu földesurai. Ekkor I. Ferdinánd király a birtokot Tinódy Mihálynak adta, aki Székely Jakab Mihálynak adta el. A Székely család 1643-ig volt itt birtokos, amikor a család utolsó férfi tagja Székely Zsigmond is meghalt. Özvegye Csernomelji Borbála megpróbálta a jószágot átruházni sógorára Keglevich Péterre, de III. Ferdinánd ezt nem engedélyezte. A császár ekkor Veliki Bukovecet és az 1643-ig hozzá tartozó falvakat, Draskovich János grófnak adományozta, aki a birtokot uradalommá alakította át.

Az uradalomhoz a veliki bukoveci nemesi kúria és hét falu (Lunjkovec, Mali Bukovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Selnica Podravska, Sv. Petar Ludbreški és Županec) tartozott. Területére újabb betelepítések is történtek. 1659-ben a településen már 29 ház állt. Ebben az időben a faluban egy Szent Katalin tiszteletére szentelt fa kápolnát is említenek, mely a veliki bukoveci plébánia filiája volt. A falu 1757-1758-ban kőből új kápolnát épített. Mali Bukovec lakói 1759-ben Mária Teréziától vásártartási jogot kaptak, így ebben az időben Mali Bukovec Ludbregen kívül az egyetlen ilyen joggal rendelkező település volt a környéken. 1787-ben az első népszámlálás 87 házat és 742 lakost talált itt. A népiskola 1865-ben nyílt meg, 1883-ban az intézmény új épületet kapott. A községi közigazgatás 1885-ben költözött Kuzmincról Mali Bukovecre. Ekkor a községhez 12 település tartozott és egyike volt a ludbregi járás öt községének. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 852, a községnek 2507 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A Szent Katalin-kápolna a 18. században épült.
  • Szentháromság-oszlop.
  • Szent-Flórián-oszlop,

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.