Madarasalja
| Madarasalja (Kľak) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1735 |
| Polgármester | Ľuboš Haring |
| Irányítószám | 966 77 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 180 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 616 m |
| Terület | 22,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 38′ 30″48.583333°N 18.641667°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 38′ 30″48.583333°N 18.641667°E | |
| Madarasalja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madarasalja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Madarasalja (1890-ig Klak, szlovákul: Kľak) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
Zsarnócától 15 km-re északnyugatra, 650 m magasan fekszik, de határa 1346 m magasra is felnyúlik.
Története
A település a 17. század végén keletkezett Felsőhámor területén. 1735-ben említik először. Magyar nevét arról kapta, hogy a Madaras csúcs alján fekszik. A Bányakamarához tartozott. Üveghutáját a 18. század végén alapították és még 1840-ben is üzemelt. 1828-ban 36 házában 221 lakosa volt. Lakói szénégetéssel, favágással foglalkoztak.
Vályi András szerint "KLAK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Bányászi Kir. Kamara. lakosai katolikusok."[2]
Fényes Elek szerint "Klak, Bars m. tót falu, 239 kath. lak. Kath. paroch. templom. Üveghuta. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: "Madarasalja, a Ptácsnik-hegység alatt fekvő tót kisközség, 468 kath. vallású lakossal. Azelőtt Klak volt a község neve és a revistyei uradalomhoz tartozott, melynek többi birtokaival együtt a m. kir. kincstár tulajdonába ment át. Katholikus templomát Mária Terézia építtette 1753-ban. A mult század elején a községben üveghuta volt. Postája Felsőhámor, távirója és vasúti állomása Zsarnócza."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
A második világháború idején élénk partizántevékenység folyt a falu környékén, melynek következtében 1945. január 21-én a falut is felgyújtották. 84 lakost, köztük 38 gyermeket kivégeztek. A harcok és áldozatok emlékére 1963-ban emlékművet állítottak.
Népessége
1910-ben 490-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 248 lakosából 244 szlovák volt.
2011-ben 237 lakosából 215 szlovák.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1753-ban épült későbarokk stílusban.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
