Élesmart
| Élesmart (Ostrý Grúň) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jana Angletová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 565 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 441 m |
| Terület | 16,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Élesmart
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 33′ 47″, k. h. 18° 39′ 48″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Élesmart (1890-ig Osztrigrun, szlovákul Ostrý Grúň) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban. 2011-ben 565 lakosából 487 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zsarnócától 12 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar neve a szlovák ostrý grúň név tükörfordítása.
Története [szerkesztés]
A település akkor keletkezett, amikor a török terjeszkedés hatására a magyar országhatár erre a vidékre tolódott. 1700-ban említik először, területe Revistye várának tartozéka volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. 1910-ben még Gyertyánfa településrésze volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. 1945 januárjában a partizánok támogatása miatt a németek Edelweiss nevű partizánellenes egysége szállta meg a falut. 128 házat felégettek, 64 lakost kivégeztek. A háború után lakói főként a környék Garamszentkereszt, Zsarnóca üzemeiben dolgoztak. Csak 1950-ben lett önálló község, addig Gyertyánfa része volt.
2001-ben 591 lakosából 574 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Temploma a 18. század végén épült, a 20. században bővítették.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve 1954-ben készült.
- A faluban rekreációs központ található.
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
