Lusta-völgyi-barlang
| Lusta-völgyi-barlang | |
 | |
| A Lusta-völgyi-barlang bejárata | |
| Hossz | 18 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 13 m |
| Függőleges kiterjedés | 13 m |
| Tengerszint feletti magasság | 610 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Miskolc |
| Földrajzi táj | Bükk-fennsík |
| Típus | valószínűleg forrásbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5372-72 |
| Elhelyezkedése | |
 Lusta-völgyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 20° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 20° 35′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lusta-völgyi-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Lusta-völgyi-barlang megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Parkban található.
Leírás
Miskolc külterületén, a Nagy-fennsíknak a keleti részén, a Lusta-völgy torkolatához közel, egy sziklás hegyoldalban, a hegytetőhöz közel, erdőben, a Kis-kút-lápa völgyfőjében, egy kis bemetsződésnek a végén van a két, természetes jellegű, szabálytalan, szögletes alakú bejárata. Az alsó bejárat 5,5 méter széles és 5,3 méter magas. A felső bejárat 2,2 méter széles és egy méter magas. Az alsó bejáratnak a tengelyiránya emelkedő, a felső bejáratnak a tengelyiránya függőleges.
A barlang felső triász, szürke, pados mészkőben, több irányú törések találkozásánál keletkezett. A Felsőtárkányi Mészkő Formációnak a Hollóstetői Tagozatában alakult ki. A normál karsztvízszint alatti oldódás és valószínűleg a kifolyó karsztvíz hozta létre, majd a hidrológiailag inaktív barlang átalakításában a kifagyásos kőzetaprózódás játszott szerepet. A barlang hasadékjellegű és befelé fokozatosan emelkedik. Egy régebbi, nagyobb barlang maradványa, tehát rombarlang. Kürtő, akna, gömbüst, félcső, hullámkagyló, ujjbegykarr, kannelúra, hieroglifa, állócseppkő, cseppkőbekérgezés, montmilch, kristályos borsókő és típusos, azaz gömbös borsókő figyelhető meg benne. A vízszintes kiterjedése 10 méter, a térfogata 150 köbméter. Denevérek is előfordulnak a barlangban. Engedéllyel és a barlang nagyobbik része barlangjáró alapfelszereléssel járható.
1976-ban volt először Lusta-völgyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Lustavölgyi barlang (Schőnviszky 1937), Szinva-forrás feletti Rom-barlang (Regős 2003), Várkapu-barlang (Hevesi 1986) és Zsivány II.barlang (Regős 2003) neveken is. Regős Józsefnek a Lusta-völgyi-barlangról szóló állapotfelvételi kézirata szerint lehet, hogy a Kiskút-lápai-barlang is azonos a Lusta-völgyi-barlanggal. Azt nem tudni, hogy a Lusta-gerinci-barlang (Lénárt 1977) és a Lustai-barlang (Lénárt 1977) azonosak e vele.
Kutatástörténet
Az 1937. évi Turisták Lapja tanulmánya szerint a Lustavölgyi barlangnak a nevén kívül többi adatai nem ismertek. Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikált, a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport 1975. évi tevékenységéről szóló jelentésben az olvasható, hogy a Szinva-forrás feletti kis rombarlang még mészkőben van. Az 1976-ban megjelent, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Lusta-völgyi-barlang néven a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével.
Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Lusta-völgyi-barlang a Bükk hegységben, Bükkszentkereszten található. További adatok nem állnak rendelkezésre a barlangról. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 publikáció alapján íródott. Az 1977-ben napvilágot látott A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig című kiadványban meg van említve egy Lustai-barlang és egy Lusta-gerinci-barlang, amelyek közül lehet, hogy az egyik a Lusta-völgyi-barlang.
Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz című könyvben az olvasható, hogy a Lusta-völgyben, a Lusta-völgyi-zsombolyon kívül még több kis barlang, üreg van nyilvántartva. 1982-ben Kárpát József mérte fel és szerkesztett a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérképet, valamint egy hosszmetszet barlangtérképet. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Lusta-völgyi-barlang néven. A Kiskút-lápai-barlang néven feltüntetett barlang valószínűleg nem másik barlang, hanem a Lusta-völgyi-barlang. Térképen van feltüntetve a két barlang helye.
Az 1986-ban publikált, Hevesi Attila által írt tanulmány szerint a Felső-forrási-barlang és a végéből a felszínre nyíló kürtőcsoport annak az átjárórendszernek a maradványa, amelyen keresztül a Forrás-völgybe jutott a Kaszás-völgy vize a Kaszás-réti-visszafolyó kialakulása előtt. Ezzel a járatrendszerrel összehasonlítva valószínűleg a Kis-kút-lápa egyik forráságának a völgyfőjében lévő, tévesen Lusta-völgyi-barlangnak nevezett, az alakja miatt Hevesi Attila által Várkapu-barlangnak keresztelt, hatalmas hegykapu hasonló, aránylag rövid karsztvíz átjáró. A barlang bejárata előtt néhány méterre, a völgy mélybe fejeződésének szakaszos hátrálása miatt keletkezett víznyelőtöbör-sornak legfiatalabb, utolsó tagja mélyül a völgytalpba. A tanulmányhoz mellékelve lettek az 1982-ben készült barlangtérképek.
A 2002-ben napvilágot látott, Hevesi Attila által írt könyvfejezetben az olvasható, hogy a Kis-kút-lápa délnyugati völgyfőjében, egy víznyelőszerű mélyedés felett van nagy, hét méter magas és öt méter széles bejárata. Egy különös helyzetű és alakú, csak 11 méter hosszú, de végig tág barlang. Van egy felszínre nyíló négy méteres kéménye és két hasonló méretű, függőleges vak kürtőben végződik. A barlang egy nagy forrásbarlang alsó szakaszából maradhatott meg és patakjának mélybe fejeződési helye végül egészen a barlang bejáratáig hátrált.
A 2001. június 26-án írt és 2003. november 30-án javított a Farkas-kői-sziklaüregről szóló állapotfelvételi kéziratban Regős József azt írta, hogy a Farkas-kői-sziklaüreg jelenleg azt a fejlődési állapotot mutatja, amelyen például a Lusta-völgyi-barlang is keresztül ment. A 2001. augusztus 26-án írt és 2003. november 30-án javított állapotfelvételi kéziratban az olvasható, hogy a részletesen felmért barlang 18 méter hosszú. A felmérés alapján és becslés alapján 13 méter magas, valamint 13 méter függőleges kiterjedésű. Regős József elképzelhetőnek tartja, hogy régen víznyelő volt. Ritkán van látogatva. A barlangtérképei kissé elnagyoltak és nem készültek keresztszelvények. Javasolta részletesebb felmérését. Szabadon megtekinthető.
2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bükk hegységben elhelyezkedő, 5372/72 kataszteri számú Lusta-völgyi-barlang. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5372-72 kataszteri számú Lusta-völgyi-barlang.
Irodalom
- Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 183., 194. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1435. old.
- Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 80. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs a könyvben név szerint említve.)
- Hevesi Attila: Rombarlangok a Bükkben. A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat, Bányászat. 1986. (33. köt.) 1–4. füz. 168. old.
- Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 121–122. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 286., 287. old.
- Lénárt László: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport jelentése az 1975. évi nyári táborban elért eredményekről. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 67. old.
- Lénárt László összeáll.: A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig. Miskolc, 1977. 45. old. (Lehet, hogy ez a barlang is említve van.)
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 738. old.
- Regős József: Farkas-kői-sziklaüreg állapotfelvétel. Kézirat. 2003. november 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Regős József: Lusta-völgyi-barlang állapotfelvétel. Kézirat. 2003. november 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. augusztus–szeptember. (49. évf. 8–9. sz.) 279. old.
