Liopleurodon
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő jura | ||||||||||||||||||
 Liopleurodon rossicus támad egy Leedsichthys problematicus-ra |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Liopleurodon témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Liopleurodon témájú médiaállományokat. |
A Liopleurodon a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a plezioszauruszok (Plesiosauria) rendjéhez, ezen belül a plioszaurusz-félék (Pliosauridae) családjához tartozó kihalt nem.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezése [szerkesztés]
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
- Liopleurodon ferox Sauvage, 1873
- Liopleurodon pachydeirus Seeley, 1869
- Liopleurodon rossicus Novozhilov, 1948
Tudnivalók [szerkesztés]
A Liopleurodon egy elégé közismert és jól megmaradt fosszília. Az állat egyfajta pliosaurus, más néven rövidnyakú plesiosaurus volt. A Liopleurodon 165-150 millió évvel élt ezelőtt, a késő jura korban.
A Pliosauroidea a plezioszauruszok egyik alrendje. A plezioszauruszok azok a hüllők közé tartoznak, amelyek visszatértek a tengerbe. E rend fajai a korai jura korban jelentek meg, és már az elején két nagy csoportra szakadtak: a hosszúnyakú-plezioszauruszokra (Cryptoclidus, Elasmosaurus, Plesiosaurus) és a rövidnyakú-plezioszauruszokra (Kronosaurus, Liopleurodon, Pliosaurus).
A Liopleurodonnak négy nagy úszója volt. A mérete vitatott. A Dinoszauruszok, a Föld urai című brit dokumentumfilm az állatot 25 m hosszú, 150 t tömegű óriásként, minden idők legnagyobb ragadozójaként rekonstruálta. Ezek az adatok más kutatások szerint túlzóak, 5–7 méteres hosszúság közé helyezik, tömegét pedig 5 tonna körülire.[1]
Hatalmas szájában a fogak csokrosan helyezkedtek el szájának első felében. A fosszílis gyomortartalom, valamint ichthyosaurusok és más plezioszauruszok uszonyain lévő fognyomok azt mutatják, hogy a Liopleurodon egy falánk és veszélyes ragadozó lehetett.
A koponya újabb keletű tanulmányozása kimutatta, hogy az állat képes lehetett az orrlyukaival érzékelni a vízben lévő hangokat. Ez a képessége segítette abban, hogy pontosabban megállapítsa, honnan jönnek a szagok. Amikor nyitott szájjal úszott, a víz behatolt a szájpadlásában levő nyílásokba, amely összekötetésben volt az orral. Ezután a víz áthatolt az orrüregen, és a szemek előtti nyílásokon távozott.
Lelőhelyek [szerkesztés]
Liopleurodon maradványokat találtak Németországban, Franciaországban, Angliában és Oroszországban. Ebben az időben Európa nagy részét tenger borította.
Forrás [szerkesztés]
- Walking with Dinosaurs-Fact File: Liopleurodon
- ↑ Forrest, Richard: Liopleurodon. The Plesiosaur Site, 2007. november 20. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
