Harry Seeley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harry Seeley az 1880-as években

Harry Govier Seeley (London, 1839. február 18. - London, Kensington, 1909. január 8.) angol paleontológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Seeley”.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harry Seeley Londonban született. Richard Hovill Seeley ékszerész és annak második feleségének, Mary Goviernek a fia volt. A kensingtoni Royal School of Mines-ban tanult, aztán 1859-től Adam Sedgwick asszisztense lett Cambridge-ben, a Woodwardian Museumnál. 1863-ban Cambridge-ben a Sidney Sussex College-ban sikeresen elvégezte tanulmányait.[1] A British Museum is és az angol Geological Survey is meghivta Seeleyt munkatársnak, de ő mindkettőjük meghívását visszautasította, mivel önállóan akart dolgozni. Később elfogadott a cambridge-i King's College-ben egy földrajztanári állást. 1876-ban a londoni Bedford College-ban dolgozott. 1896 és 1905 között a Dulwich College geológiai és fiziológiai oktatója, illetve a londoni King's College geológiai és ásványtani professzora volt.

1872-ben feleségül vette Eleanora Jane-t, aki William Mitchell of Bath leánya volt. Harry Seeley leánya, Maude Arthur Smith Woodward FRS-tag felesége lett. Seeley 69 évesen, a londoni Kensingtonban halt meg. A Brookwood temetőben temették el.

Dinoszauruszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Seeley a dinoszauruszokat két csoportra osztotta, a hüllőmedencéjűekre (Saurischia) és a madármedencéjűekre (Ornithischia). A csoportok különválasztásánál, Seeley figyelembe vette a medencecsontokat és az ízületeket is. 1888-ban kiadta tanulmányát, amelyről egy évvel korábban már előadást is tartott.[2] A kortárs őslénykutatók, abban az időben sokféle kategóriába helyezték a dinosauruszokat; a kategóriák megalkotásában a lábfejek és a fogak alakja játszott szerepet. A mai napig csak a Seeley-féle csoportosítás maradt fent. Ő volt az első, aki megértette, hogy a madarak nem a madármedencéjűek leszármazottjai, hanem a hüllőmedencéjűeké. Harry Seeley annyira különbözőnek tartotta a két csoportot, hogy egyik javaslata szerint a dinoszauruszokat szét kéne választani, nem pedig egyetlen csoportnak tekinteni, mivel úgysem egy őstől származnak. Csak az 1980-as években, az új kladisztikus vizsgálatok bizonyították be, hogy a hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek csoportjainak a triász korban közös őse volt. Élete során Seeley számos dinoszaurusznak adott nevet, és sok maradványt írt le.

Híres könyve, amelynek címe „Pterosaurs, Dragons of the Air” (1901), a pteroszauruszok és a madarak párhuzamát hivatott bemutatni. Seeley szerint a pteroszauruszoknak és a madaraknak közös őse volt, de manapság tudjuk már, hogy ez az állítás nem igaz. Sir Richard Owen őslénykutatót felbőszítette azzal az állítással, miszerint a pteroszauruszok melegvérűek és aktív repülők voltak, mivel Owen ezeket az állatokat hidegvérű, lassú, siklórepülőnek tartotta. Manapság tudjuk, hogy Seeleynek volt igaza.

1879 júniusában megválasztották FRS-tagnak, a hüllőkkel és dinoszauruszokkal kapcsolatos kitartó munkájáért.[3] 1887-ben elnyerte a Croonian Lecture meghivását.

Harry Seeley által alkotott és/vagy megnevezett taxonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimák (az alábbi lista nem teljes).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sablon:Venn
  2. H. G. Seeley, On the Classification of the Fossil Animals Commonly Named Dinosauria, Proc. R. Soc. Lond. January 1, 1887 43:165–171; doi:10.1098/rspl.1887.0117. See "Paper Dinosaurs" An Exhibition of Original Publications from the Collections of the Linda Hall Library.
  3. Library and Archive catalogue. The Royal Society. (Hozzáférés: 2010. október 11.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Harry Seeley című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]