Lia Manoliu
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||
| Lia Manoliu az 1964-es olimpiai játékokon | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Lia Manoliu (Chișinău, 1932. április 25. – Bukarest, 1998. január 9.) olimpiai bajnok román diszkoszvető. Ő volt az első olyan atléta, aki hatszor vett részt az olimpiai játékokon (1952–1972).[1]
Gyermekkorában kipróbálta a teniszt, asztaliteniszt, röplabdát és kosárlabdát, és tizenhat éves korában kezdett a dobósportokkal foglalkozni.[1] Két évvel később ő lett az első nő Romániában, aki diszkoszvetésben túllépte a 40 métert (41,44 m 1950. május 22-én). Az 1950-es évek közepén oklevelet szerzett a bukaresti Politechnikai Intézetben.[2][3]
Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon Helsinkiben Manoliu a hatodik helyen végzett egy 42,64 méteres dobással. 1956-ban Melbourne-ben jobb eredményt ért el (43,90 m), de ezzel csak kilencedik lett. Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon Rómában az első, 52,36 méteres dobásával az első helyre került, amit utóbb nem tudott túlszárnyalni, és ezzel végül bronzérmet szerzett. Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon Tokióban az első négy fordulóban még nem sikerült érmet érő dobást bemutatnia, de az ötödik körben elért 56,96 méteres dobással másodszor is bronzérmes lett.[4]
1967–1968 telén a Román Atlétikai Szövetség arról tájékoztatta az akkor harmincöt éves Manoliut, hogy már túlkoros az olimpiai kvalifikációhoz, ezért nem szükséges az edzőtáborban részt vennie. Ez azonban csak növelte a sportolónő elszántságát, és több hónapi egyéni edzés után sikerült olimpiai kvalifikációt szereznie. Mexikóvárosban megsérült a karja, és a csapat orvosa figyelmeztette, hogy csak egy dobást fog kibírni. Manoliu az első dobásával 58,28 métert ért el, amivel megszerezte az olimpiai aranyat.[4]
Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon kilencedik helyezett lett egy 58,50 méteres dobással.[4] Röviddel ezután visszavonult; 1974-ben az UNESCO Fair Play díjával tüntették ki. Pályafutása alatt tizenkét országos bajnoki és hét Balkán-bajnoki címet szerzett.
1970 és 1990 között a Román Olimpiai Bizottság alelnöke, 1990-től haláláig az elnöke volt.[1] 1975-ben bronz olimpiai érdemrenddel tüntették ki, 1994-ben pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság centenáriumi trófeájával. Tagja volt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség női bizottságának (1976–1995). Az 1990–1992-es törvényhozási ciklusban a román szenátus tagjaként tevékenykedett a Nemzeti Megmentési Front képviselőjeként.[2][3]
1998. januárban egy szívroham következtében hunyt el, miután egy héttel előtte agytumorral műtötték. A Bellu temetőben helyezték nyugalomra.
2012-ig a korábban Augusztus 23 Stadionnak nevezett bukaresti nemzeti stadion az ő nevét viselte.[1][3]
Hivatkozások
- ↑ a b c d Adriana Mischian: Lia Manoliu, 81 de ani de la naştere. www.napocanews.ro. napocanews.ro (2013. április 25.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) arch
- ↑ a b Cristina Vladu: Lia Manoliu, o doamnă de poveste. www.prosport.ro. prosport.ro (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ a b c Ioana Dumitrache: Lia Manoliu, frumoasă legendă a sportului românesc. web.archive.org. independenta.net (2014. március 10.) (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ a b c Lia Manoliu. www.sports-reference.com. sports-reference.com (Hozzáférés: 2016. május 5.) arch
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lia Manoliu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lia Manoliu című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
