Leutschach an der Weinstraße

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leutschach an der Weinstraße
Leutschach an der Weinstraße címere
Leutschach an der Weinstraße címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás (2015. január 1. – )
Alapítás éve2015
Irányítószám8463, 8452, 8453, 8454, 8462
Körzethívószám03454
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség3723 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület75,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 15° 28′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 15° 28′ 04″
Leutschach an der Weinstraße weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leutschach an der Weinstraße témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leutschach an der Weinstraße osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 3735 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Leutschach an der Weinstraße a Leibnitzi járásban
A Szt. Miklós-templom
A Trautenburg-kastély

Leutschach an der Weinstraße Stájerország déli részén fekszik (itt található a tartomány legdélebbi pontja), a Nyugat-Stájerország régióban, közvetlenül a szlovén határ mentén. Leutschach a délstájer borút borvidékének része. Az önkormányzat 10 falut fog össze (valamennyit saját katasztrális községében): Eichberg-Trautenburg (579 lakos), Fötschach (623), Glanz (190), Großwalz (129), Kranach (191), Langegg (96), Leutschach (551), Pößnitz (477), Remschnigg (248), Schloßberg (651).

A környező települések: nyugatra Oberhaag, északnyugatra Arnfels és Sankt Johann im Saggautal, északra Großklein, északkeletre Gamlitz, keletre Kungota (Szlovénia), délkeletre Maribor (Szlovénia), délre Selnica ob Dravi (Szlovénia), délnyugatra Podvelka (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

A Leutschach közelében talált római sír arról tanúskodik, hogy a Pößnitz-völgy már az ókorban is lakott volt.

A település nevét először 1250-ben említik "Liubschach" formában. Ekkor már önálló egyházközség volt, (korábban Leibnitz plébániájához tartozott). Szent Miklósnak szentelt temploma 1200 körül már állhatott. 1458-ban III. Frigyes császár mezővárosi és ítélkezési jogokat adományozott Leutschachnak. Az egyházközség 1786-ban átkerült a salzburgi érsekségtől a Graz-Seckaui püspökséghez.

Az első világháború után Alsó-Stájerország Jugoszláviához került és Leutschach (a régió többi településével együtt) a határ mentén találta magát, elvágva korábbi kereskedelmi partnereitől. A második világháború után a kommunista Jugoszlávia határán feküdt, bár itt soha nem volt a magyar vagy a csehszlovák határhoz hasonló vasfüggöny.

Az önkormányzat 1850-ben alakult és területe nagyjából megegyezett a maival. 1882-ben felosztották Leutschach, Glanz, Schloßberg és Eichberg-Trautenburg községekre, illetve mezővárosra. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a négy községet újra egyesítették.

Lakosság[szerkesztés]

A Leutschach an der Weinstraße-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3735 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 5568 lakos) folyamatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,1%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Vízesés a Szentlélek-szurdokban
  • a leutschachi Szt. Miklós-plébániatemplom
  • az 1700 körül épült Kniely-ház, ma kultúrcentrum
  • a Szentlélek-szurdok (Heiligengeistklamm) kedvelt kirándulóhely
  • a szlovén határon fekvő Szentlélek-templom
  • a schloßbergi Tautenburg-kastély
  • a schloßbergi Szűz Mária-kápolna
  • Schmirnberg várának romjai

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leutschach an der Weinstraße című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]