Tillmitsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tillmitsch
Tillmitsch címere
Tillmitsch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8430, 8451
Körzethívószám03452
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség3284 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság276 m
Terület15,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 41″, k. h. 15° 30′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 41″, k. h. 15° 30′ 48″
Tillmitsch weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tillmitsch témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tillmitsch osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 3246 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Tillmitsch a Leibnitzi járásban
A Szt. Miksa-templom
A kápolna

Tillmitsch a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Laßnitz folyó mentén, a Leibnitzi-sík nyugati részén és a Sausal-dombság keleti lábain. Legmagasabb pontja 340 méteres. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Altenberg, Maxlon, Steingrub, Tillmitsch) 7 falut fog össze: Altenberg bei Leibnitz (199 lakos), Grössing (120), Maxlon (174), Neutillmitsch (1179), Steingrub (91), Tillmitsch Links der Laßnitz (1026), Tillmitsch Rechts der Laßnitz (379).

A környező települések: északra Lang, északkeletre Lebring-Sankt Margarethen, keletre Gralla, délre Leibnitz és Heimschuh, délnyugatra Kitzeck im Sausal, nyugatra Sankt Nikolai im Sausal.

Története[szerkesztés]

Az ember legrégebbi nyoma Tillmitschben i.e 1000 körülről származik. Később a illírek telepedtek a régióban, akiknek a településen megtalálták vaskohójukat.

Északon, a Lang felőli határon található az ún. Vaskapu, az Ördögárok (Teufelsgraben) kezdete. Ez a 2 m mély és 11 méter széles sánc egészen a Muráig nyúlik és a korai német telepesek építették 750-800 körül.

Tillmitsch neve (Tubnaz, illetve Tubnetsch formában) először 1220 körül jelenik meg az írott forrásokban.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre. Ausztria 1938-as csatlakozásakor a Német Birodalomhoz Tillmitsch a Stájerorszégi reischsgauhoz került, a második világháború után pedig a brit megszállási zónához tartozott.

Talmácsok betelepülése[szerkesztés]

Az augsburgi csata utáni időszakban Taksony fejedelem uralkodása alatt jelentősebb besenyő népesség telepedett le Magyarországon. Anonymus szerint Taksony fejedelem „a kunok földjéről” hozott feleséget (azaz valójában besenyő földről, hiszen a kunok akkor még nem laktak Európában), ekkor jön be Tonuzoba vezetésével a Talmács törzshöz tartozó csoport. Tonuzoba Heves megye tiszántúli részén, a mai Abádszalók környékén kapott szállásbirtokot, központi szálláshelye Tomajmonostora környékén lehetett, itt volt ugyanis az Árpád-korban a tőle leszármazott Tomaj nemzetség családi központja. Toponímiai kutatások alapján feltételezik, hogy a Tonuzoba vezetésével bejött talmács törzset három felé osztották, feladatuk egy határvédő-gyűrű létrehozása volt. Feltehetően ennek a három törzsrésznek a nyomát őrzi: - a történelmi Közép-Stájerország déli részén (a Mura-kanyarban, Graz-tól kb. 30 km-re délre) Tillmitsch, - Dél-Morvaországban (a Morva-szorosban) Tlumačov (ejtése kb. Tlumácsov), - Dél-Erdélyben (a Vöröstoronyi-szorosnál) Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch).[forrás?]

Lakosság[szerkesztés]

A tillmitschi önkormányzat területén 2017 januárjában 3246 fő élt. A lakosság 1951-ig 1500 fő körül stagnált, azóta viszont dinamikusan növekszik. 2015-ben a helybeliek 96%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben 90,5% római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A tillmitschi leányegyház Szt. Miksa-templomát 1384-ben említik elsőként és szerkezetében máig sok román stílusú elemet megtartott. A nyugati ajtaja fölötti Mária gyermekével-dombormű a 13. századból való.
  • a katolikus leánytemplom
  • a tillmitschi kápolna

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tillmitsch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]