Lerdo
| Lerdo (Ciudad Lerdo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Durango | ||
| Község | Lerdo | ||
| Alapítás éve | 1884 | ||
| Irányítószám | 35150 | ||
| Körzethívószám | 871 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 79 669 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1130–1140 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 25° 32′ 10″, ny. h. 103° 31′ 28″Koordináták: é. sz. 25° 32′ 10″, ny. h. 103° 31′ 28″ | |||
 Lerdo
Pozíció Durango térképén
| |||
| Lerdo honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lerdo témájú médiaállományokat. | |||
Lerdo egy város Mexikó Durango államának keleti részén, a Comarca Lagunera nevű vidéken. Bár lakossága 2010-ben csak körülbelül 80 000 fő volt, a vele egybeépült Gómez Palacióval és Torreónnal együtt a várostömörülés lakossága elérte az 1,1 milliót.[2]
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A város Durango állam keleti részén, Coahuila állam határán épült fel, a torreóni agglomeráció délnyugati részén. Maga a település egy kb. 1130–1140 méter magasan fekvő síkságon, a Nazas időszakos folyó völgyében található, de közvetlen környezetében már a Keleti-Sierra Madre több száz méter relatív magasságú hegyei emelkednek.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
A város forró és igen száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, a rekord elérte a 42 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,2 és a júniusi 27,2 fok között váltakoznak, fagy novembertől márciusig fordulhat elő. Az évi átlagosan 254 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 32,0 | 35,0 | 37,5 | 40,0 | 42,0 | 41,5 | 39,0 | 39,0 | 36,5 | 38,5 | 33,5 | 31,0 | 42,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,0 | 23,9 | 28,0 | 31,6 | 34,2 | 34,3 | 33,1 | 32,5 | 30,5 | 28,3 | 25,0 | 21,4 | 28,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 13,2 | 15,6 | 19,3 | 23,1 | 26,1 | 27,2 | 26,7 | 26,2 | 24,2 | 21,1 | 16,9 | 13,8 | 21,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,3 | 7,3 | 10,6 | 14,7 | 18,0 | 20,1 | 20,3 | 19,8 | 18,0 | 13,9 | 8,8 | 6,2 | 13,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −15,0 | −4,5 | −2,0 | 1,0 | 7,0 | 0,0 | 14,0 | 11,0 | 9,0 | 2,0 | −2,0 | −7,0 | −15,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 11 | 5 | 3 | 7 | 17 | 37 | 39 | 43 | 57 | 20 | 6 | 10 | 254 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
A település népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 46 593 |
| 1995 | 54 570 |
| 2000 | 58 862 |
| 2005 | 71 373 |
| 2010 | 79 669 |
Története[szerkesztés]
Nevét Miguel Lerdo de Tejada politikusról, egykori gazdasági miniszterről kapta.
1598. május 6-án Juan Agustín Espinosa, a Jézus Társasága misszionáriusának vezetésével 40 spanyol és tlaxkalték család érkezett meg a Nazas partjára, és megalapították a San Juan de Casta nevű missziót. A 18. század végén a Nazas vizét öntözőrendszerekhez felhasználva több ranchót is alapítottak a környéken, köztük 1799. május 30-án a San Fernando nevűt. 1811. április 8-án áthaladt itt a mexikói függetlenségi háború négy foglyul ejtett vezére: Miguel Hidalgo, Ignacio Allende, Juan Aldama és José Mariano Jiménez, akiket Chihuahuába kísértek, és később kivégeztek.
1827-ben a rancho hacienda rangra emelkedett, majd megvásárolta Juan Nepomuceno Flores, aki 1848-ban új épületeket létesített rajta. 1864. augusztus 27–29-ig itt éjszakázott a francia megszállók elől menekülő, de a helyi lakosok által védelmezett Benito Juárez és miniszterei, köztük Melchor Ocampo és Sebastián Lerdo de Tejada is. Néhány nappal később, szeptember 8-án, a helyi birtokosokat képviselő Catarino Navarro javaslatára Juárez a települést Villa Lerdo de Tejada néven villa rangra emelte. Az új, Navarro által vezetett ideiglenes kormány várostervezésbe kezdett, és felépíttette többek között a városháza első emeletét, a Plaza de Armas teret és a Jézus Szent Szíve-templomot, a következő városvezetés pedig a bikaviadalok terét. 1867-ben a települést községközponttá nyilvánították. 1889-ben felépítettek egy óratornyot, aminek mintájául a palesztinai Haifa városában található óratorony szolgált, 1894. november 16-án pedig a város megkapta a ciudad rangot is. A következő időszakban rengeteg építkezés történt városszerte, bár eleinte nehezítette a helyzetet, hogy a községen áthaladó vasút nem érintette magát a községközpontot.[5]
Turizmus, látnivalók[szerkesztés]
A városban több régi műemlék is található, például a községi palota, az óratorony (1889), a Jézus Szent Szíve-templom, valamint parkok, emlékművek, és a közelben található La Loma-hacienda, ahol az 1913-as torreóni csata előtt Pancho Villát az északi hadosztály vezetőjévé választották. Lerdóban két múzeum is található: a városi múzeum mellett itt működik a világrekordokat is felállító Francisco Sarabia Tinoco pilóta emlékére szentelt kiállítás is.
A hagyományos ünnepek mellett november első felében a ciudad rang elnyerésére ünnepségek keretében emlékeznek meg, augusztus végén pedig gyapot- és szőlőfesztivált rendeznek, ahol többek között mezőgazdasági és kézműveskiállításokat tartanak.[5]
Források[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- ↑ INEGI – Lerdo község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Lerdo község (spanyol nyelven). [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 6.)