Gómez Palacio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gómez Palacio
Gpcollage.jpg
Gómez Palacio címere
Gómez Palacio címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Durango
Község Gómez Palacio
Alapítás éve A Santa Rosa-hacienda: 1840, a város: 1905
Községi elnök José Miguel Campillo Carrete
Irányítószám 35000–
Körzethívószám 871
Népesség
Teljes népesség 257 352 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1120–1140 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Gómez Palacio  (Mexikó)
Gómez Palacio
Gómez Palacio
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 25° 33′ 50″, ny. h. 103° 30′ 13″Koordináták: é. sz. 25° 33′ 50″, ny. h. 103° 30′ 13″
Gómez Palacio  (Durango)
Gómez Palacio
Gómez Palacio
Pozíció Durango térképén
Gómez Palacio honlapja

Gómez Palacio város Mexikó Durango államának keleti részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 257 000 főt, ezzel a torreóni agglomeráció második legnépesebb települése Torreón mögött.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gómez Palacio Durango állam keleti határán fekszik, a Comarca Lagunera nevű vidéken. Keletről Coahuila állam határolja és azon belül Torreón városa, mellyel teljesen egybeépült. A két települést a Nazas nevű időszakos folyó választja el egymástól. A település délnyugati szomszédja az agglomeráció harmadik legnagyobb városa, Lerdo. Gómez Palacio területe szinte teljesen sík, a város a kb. 1100 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő Mapimí-medencében fekszik.[3]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata forró és száraz. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, a rekord pedig elérte a 44 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 10,3 és a június 26,1 fok között váltakoznak, novembertől márciusig fagyok is előfordulnak, a levegő akár -10 °C alá is hűlhet. Az évi alig 200 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.


Gómez Palacio éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 33,0 36,0 39,0 41,0 44,0 43,0 42,0 41,0 41,0 39,0 36,0 32,0 44,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,8 24,5 26,9 30,9 33,6 34,3 33,3 33,3 32,0 28,2 24,5 20,0 28,4
Átlaghőmérséklet (°C) 10,3 14,2 16,9 21,0 24,5 26,1 25,7 25,7 24,2 20,1 15,2 10,5 19,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,8 4,0 6,9 11,1 15,4 17,9 18,0 18,0 16,3 11,9 6,0 1,0 10,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −10,0 −6,0 −3,0 2,0 8,0 10,0 7,0 12,0 9,0 0,0 −4,0 −12,0 −12,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 7 1 5 3 14 36 30 35 36 20 5 3 194
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 164 092
1995 192 888
2000 210 113
2005 239 842
2010 257 352

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület őslakói a csicsimékek voltak, ám ők ezen a helyen nem alapítottak állandó települést. 1598-ban Juan Agustín de Espinoza jezsuita atya és Antonio Martín Zapata kapitány érkezett meg ide a Comarca Lagunerába, hogy hittérítő tevékenységbe kezdhessenek, majd a környék kezdetben a spanyol koronához tartozó földjei számos tulajdonosváltáson mentek keresztül.

1811-ben, miután Acatita de Baján mellett elfogták a függetlenségi háború vezéreit, köztük Miguel Hidalgót, a rabokat Chihuahuába szállították, útközben áthaladtak itt is. Később Leonardo Zuloaga hozta létre azt az első települést és őrtornyot (torreón), amiből a szomszédos Torreón kifejlődött, a Gómez Palacio elődjét jelentő Santa Rosa de Lima nevű haciendát pedig Juan Ignacio Jiménez alapította 1840. augusztus 30-án. 1883-ban érkezett meg a vasút a Comarca Lagunerába, a következő évben pedig megjelent a leendő város első lakójának, Ruperto Enríqueznek a sátra. A vasútállomás környékén 1886-ban kezdték meg a telkek parcellázását, majd hamarosan házak sokasága épült fel ezen a területen. 1893-ban indult el a Guadalupe-kápolna építése, 1896-ban pedig már iskola is működött a településen, igaz, csak leányok tanulhattak benne. 1898-ban létesült az első villamos erőmű, aminek segítségével biztosították a közvilágítást, a fölösleges áramot pedig bevezették néhány magánházba is.

Durango állam kormányzata 1905. december 21-én hozta meg azt a rendeletet, amivel végleg elismerték Gómez Palacio megszületését, de az első önkormányzat csak 1907-ben jött létre. Nevét Francisco Gómez Palacióról kapta, aki egy neves durangói író, jogtudós és politikus volt.

1908-ban Francisco I. Madero eszméi terjedni kezdtek az országban, Gómez Palacio hazafias juntája, a Junta Patriótica is csatlakozott a maderistákhoz. Amikor 1910. november 20-án kitört a felkelés Porfirio Díaz rendszere ellen, a helyi főszervezőt, Dionisio Reyest keresni kezdték a szövetségiek, hogy agyonlőjék, de nem találtak rá. A város rendőrsége ellen Jesús Agustín Castro indított támadást.

A településen kezdetben a gyapottermesztés és -feldolgozás volt a legjelentősebb iparág, de itt működött 1898-tól az El Brillante nevű malom, valamint felépült Latin-Amerika első szappangyára, a La Esperanza is.[5] Napjaink egyik legfontosabb Gómez Palació-i központú vállalata, a LALA nevű tejipari óriásvállalat (melynek neve a La Laguna szókapcsolatból származik), Torreónban alakult meg 1950-ben és ma több üzemet is működtet az agglomerációban.[6]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eiffel-torony 58 méteres utánzata Gómez Palacióban

Gómez Palacio nem kimondott turisztikai célpont. Történelmi városrészei, régi műemlékei nincsenek, az egyetlen jellegzetes régi építménye az 1900-ban épült parókia, újabb épületei közül pedig a párizsi Eiffel-torony 58 méter magas, 2007-ben épült utánzata az egyik leghíresebb.[7] Sok emlékművet emeltek viszont jeles történelmi személyeknek, közülük a leghíresebb a Cerro de la Pila csúcson álló Francisco Villa-lovasszobor, de megtekinthető még a Gyermekhősök (Niños Héroes), Benito Juárez, Francisco Zarco, Miguel Hidalgo, Guadalupe Victoria és Ramón González Villareal szobra is, és emlékművet kaptak az 1910-ben a helyi forradalmat kirobbantó emberek, a tanárok és az anyák is.

Létesült a város kulturális központjában egy modern művészeti múzeum, ahol bel- és külföldi festők műveit állítják ki, a Museo Comunitario Xiximes nevű múzeumban a helyi őslakosok által készített tárgyakat mutatják be, a La Casa de la Piedra („A kő háza”) nevű épületben pedig ásványkiállítás tekinthető meg.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  3. INEGI – Gómez Palacio község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  5. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gómez Palacio község. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  6. A Grupo LALA honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  7. La Torre Eiffel de Gómez Palacio (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2014. április 25.)