Lármás füleskuvik
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Megascops asio (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Otus asio |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lármás füleskuvik témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lármás füleskuvik témájú médiaállományokat. |
A lármás füleskuvik (Megascops asio) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
Egyes rendszerezők az Otus nemhez sorolják Otus asio néven.
Előfordulása [szerkesztés]
Észak-Amerika középső és keleti részén, Dél-Kanadától az Amerikai Egyesült Államokon keresztül Közép-Mexikóig.
Alfajai [szerkesztés]
- Megascops asio asio
- Megascops asio floridanus
- Megascops asio hasbroucki
- Megascops asio maxwelliae
- Megascops asio mccallii
- Megascops asio naevius
- Megascops asio ocreatus
- Megascops asio semplei
- Megascops asio swenki
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 20-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 40 centiméter és testtömege 80-100 gramm. A fajtán belül a kifejlett állatok színe többnyire a szürkétől a vörösesbarnáig terjed. Ennek az eltérésnek az oka még nem ismert. Még ugyanannak a költésnek a tagjai is időnként eltérő színűek. A háti és faroktollazaton sötétbarna csíkok és sávok húzódnak. A fiatal madarak evezőtolla és farka ugyanolyan, mint a kifejlett madaraké. A farok felső része széles sávos, a tollak vége pedig fehér. A fején levő előre álló tollfül ághoz vagy bothoz hasonlóvá teszi a kuvikot, amikor nappal a fán alszik. Szeme sárga, fekete széllel, csőre többnyire világos és erős.
|
Életmódja [szerkesztés]
Mint a bagoly általában, éjjel aktív. Tápláléka kisemlősökből, madarakból és rovarokból áll.
Szaporodása [szerkesztés]
Az állat egyévesen lesz ivarérett. A költési időszak tavasszal van. A kuvik elfoglalja a más madarak fészkét, alkalmanként kihelyezett odúkban is költ. A fészekalj 3-8 tojásból áll, amelyeket a tojó két-három nap különbséggel rak egy odúba, majd egyedül költi ki a fiókákat. Kotlás alatt a hím eteti a tojót. A kotlás 26 napig tart. A fiatal madarak 30 nap után repülnek ki.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 25.)
