Közönséges aszat
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó példány Franciaországból
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Cirsium vulgare (Savi) Ten. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges aszat témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aszat témájú médiaállományokat és Közönséges aszat témájú kategóriát. |
A közönséges aszat vagy lándzsás aszat (Cirsium vulgare) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
A közönséges aszat eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része, Ázsia nyugati fele - egészen a Jenyiszej folyóig -, valamint Északnyugat-Afrika, annak is az Atlasz hegység térsége.[2][3][4][5][6] Ezt a növényt betelepítették Észak-Amerikába, Ausztráliába és Afrika többi részére is; eme új élőhelyein inváziós fajjá vált.[7][8][9] Skócia nemzeti virága.
Alfajai
- Cirsium vulgare subsp. crinitum (Boiss. ex DC.) Arènes
- Cirsium vulgare subsp. silvaticum (Tausch) Arènes
Megjelenése
Kétéves növény, amely terméshozás után elpusztul. A levelei csokrosan, rozettaszerűen nőnek. A gyökere főgyökérrendszeres; ez a főgyökér akár 70 centiméteres is lehet; ebből életének második évében 1-1,5 méteres virágos szár nő ki. A főszárból több, kisebb mellékszár indulhat. Úgy a száron, mint a leveleken tövisek ülhetnek. Az alsóbb levél 15-25 centiméteres, feljebb haladva egyre kisebb lesz. Az apró, rózsaszínes-lilás virágai 2,5-5 centiméter átmérőjű virágzatba tömörülnek. A mag 5 milliméteres; és a szél által, sok szálas „ejtőernyővel” viteti magát.[2][10][11]
Életmódja
Az egyik fő mézelőnövényfaj;[12][13] a nektárja és virágpora számos méhet és lepkét táplál;[14] magvai pedig sok, kisebb énekesmadárnak szolgálnak táplálékul.[15] Pionír növényfaj, mely igénytelensége miatt hamarosan ellep ember által feltúrt területeket.[11]
Képek
-
A növény -
-
A virága -
poszméhvel és -
termőfejjel -
-
Az „ejtőernyős” magva -
A levelei -
és tövisei -
Régi rajz a növényről
Jegyzetek
- ↑ The Plant List, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
- ↑ a b Interactive Flora of NW Europe: Cirsium vulgare[halott link]
- ↑ Flora Europaea: Cirsium vulgare
- ↑ Den Virtuella Floran: Cirsium vulgare (in Swedish, with maps)
- ↑ Altervista Flora Italiana, Cardo asinino, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
- ↑ Flora of China, 翼蓟 yi ji, Cirsium vulgare (Savi) Tenore
- ↑ Flora of North America, Bull or common or spear thistle, gros chardon, chardon vulgaire ou lancéolé, piqueux, Cirsium vulgare (Savi) Tenore
- ↑ Atlas of Living Australia, Cirsium vulgare (Savi) Ten., Black Thistle
- ↑ Conservatoire et Jardin botaniques & South African National Biodiversity Institute, African Plant Database, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
- ↑ Blamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. ISBN 0-340-40170-2
- ↑ a b Bond, W., Davies, G., & Turner, R. J. (2007). The biology and non-chemical control Spear Thistle (Cirsium vulgare). 6pp. HDRA the organic organisation. Fulltext
- ↑ Which flowers are the best source of nectar?. Conservation Grade, 2014. október 15. [2019. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
- ↑ (2016. november 4.) „Food for Pollinators: Quantifying the Nectar and Pollen Resources of Urban Flower Meadows”. PLoS ONE11(6). DOI:10.1371/journal.pone.0158117.
- ↑ Cirsium vulgare (Savi) Ten.. Department of Environment and Conservation. Government of Western Australia. [2011. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- ↑ Spear thistle - Cirsium vulgare. Natural England. The Plant Press. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
Források
- Cirsium vulgare (Savi) Ten. The Plant List
- Flora Napolitana : ossia, Descrizione delle piante indigene del regno di Napoli, e delle piu rare specie di piante esotiche coltivate ne' Giardini ... Napoli : Nella Stamperia reale 5: 209. 1835-1836.
- Airy-Shaw, H. K. (1938). On the Correct Names of Three European Species of Cirsium. Feddes Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 43: 302–315.
- Cirsium vulgare at the Euro+Med PlantBase
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Cirsium vulgare in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirsium vulgare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
