Közönséges aszat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Közönséges aszat
Virágzó példány Franciaországból
Virágzó példány Franciaországból
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Bogáncsformák (Carduoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cynareae
Alnemzetség-
csoport
:
Carduinae
Nemzetség: Aszat (Cirsium)
Mill., (1754)
Fajcsoport: Cirsium sect. Epitrachys
Faj: C. vulgare
Tudományos név
Cirsium vulgare
(Savi) Ten.
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Ascalea lanceata Hill
  • Ascalea lanceolata (L.) Hill
  • Carduus divaricatus Gllib. Unresolved
  • Carduus firmus Steud.
  • Carduus lanceolatus L.
  • Carduus lanceolatus var. lanceolatus
  • Carduus vulgaris Savi
  • Chamaepeuce firma DC.
  • Cirsium abyssinicum Sch.Bip. ex A.Rich.
  • Cirsium auriculatum Camus ex Beleze
  • Cirsium balearicum Willk.
  • Cirsium britannicum Scop.
  • Cirsium dubium Lojac.
  • Cirsium firmum (C.Presl) Arcang.
  • Cirsium fraternum DC.
  • Cirsium lanceolatum (L.) Scop.
  • Cirsium lanceolatum var. abyssinicum (Sch.Bip. ex A.Rich.) Chiov.
  • Cirsium lanceolatum var. album N.Coleman
  • Cirsium lanceolatum var. hypoleucum DC.
  • Cirsium lanceolatum subsp. lanceolatum
  • Cirsium lanceolatum var. nemorale Nägeli ex K. Koch
  • Cirsium lanceolatum var. rhiphaeum Pau & Font Quer
  • Cirsium lanceolatum subsp. sylvaticum (Tausch) Arènes
  • Cirsium lanceolatum var. vulgare Nägeli ex K. Koch
  • Cirsium lanigerum Nägeli
  • Cirsium leucanicum Lojac.
  • Cirsium linkii Nyman
  • Cirsium longespinosum Tod. ex Nyman
  • Cirsium microcephalum Lange
  • Cirsium mielichhoferi Saut.
  • Cirsium misilmerense "Ces., Pass. & Gibelli"
  • Cirsium nemorale Rchb.
  • Cirsium spurium Delastre
  • Cirsium strigosum (Hoffmanns. & Link) Cout.
  • Cirsium vulgare (Savi) Airy Shaw [Illegitimate]
  • Cirsium vulgare f. erdneri Soó
  • Cirsium vulgare var. nemorale (Rchb.) Tzvelev
  • Cirsium vulgare subsp. silvaticum (Tausch) Dostál
  • Cirsium vulgare subsp. vulgare
  • Cirsium vulgare var. vulgare
  • Cirsium vulgare f. vulgare
  • Cnicus firmus J.Presl & C.Presl
  • Cnicus lanceolatus (L.) Willd.
  • Cnicus lanceolatus var. abyssinicus (Sch.Bip. ex A.Rich.) Vatke
  • Cnicus lanceolatus var. lanceolatus
  • Cnicus misilmerensis Tineo ex Ces., Pass. & Gibelli Unresolved
  • Cnicus strigosus Hoffmanns. & Link
  • Cynara lanceata Stokes
  • Eriolepis lanceolata (L.) Cass.
  • Lophiolepis dubia Cass.

a Cirsium vulgare subsp. crinitum szinonimái:

  • Cirsium atticum Sch.Bip. ex Nyman
  • Cirsium balearicum (Willk.) Porta
  • Cirsium crinitum Boiss. ex DC.
  • Cirsium crinitum var. balearicum Willk. Unresolved
  • Cirsium crinitum var. crinitum

a Cirsium vulgare subsp. silvaticum szinonimái:

  • Carduus nemoralis E.H.L.Krause
  • Cirsium silvaticum Tausch
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges aszat témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aszat témájú médiaállományokat és Közönséges aszat témájú kategóriát.

A közönséges aszat vagy lándzsás aszat (Cirsium vulgare) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges aszat eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része, Ázsia nyugati fele - egészen a Jenyiszej folyóig -, valamint Északnyugat-Afrika, annak is az Atlasz hegység térsége.[2][3][4][5][6] Ezt a növényt betelepítették Észak-Amerikába, Ausztráliába és Afrika többi részére is; eme új élőhelyein inváziós fajjá vált.[7][8][9] Skócia nemzeti virága.

Alfajai[szerkesztés]

  • Cirsium vulgare subsp. crinitum (Boiss. ex DC.) Arènes
  • Cirsium vulgare subsp. silvaticum (Tausch) Arènes

Megjelenése[szerkesztés]

Kétéves növény, amely terméshozás után elpusztul. A levelei csokrosan, rozettaszerűen nőnek. A gyökere főgyökérrendszeres; ez a főgyökér akár 70 centiméteres is lehet; ebből életének második évében 1-1,5 méteres virágos szár nő ki. A főszárból több, kisebb mellékszár indulhat. Úgy a száron, mint a leveleken tövisek ülhetnek. Az alsóbb levél 15-25 centiméteres, feljebb haladva egyre kisebb lesz. Az apró, rózsaszínes-lilás virágai 2,5-5 centiméter átmérőjű virágzatba tömörülnek. A mag 5 milliméteres; és a szél által, sok szálas „ejtőernyővel” viteti magát.[2][10][11]

Életmódja[szerkesztés]

Az egyik fő mézelőnövényfaj;[12][13] a nektárja és virágpora számos méhet és lepkét táplál;[14] magvai pedig sok, kisebb énekesmadárnak szolgálnak táplálékul.[15] Pionír növényfaj, mely igénytelensége miatt hamarosan ellep ember által feltúrt területeket.[11]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Plant List, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
  2. a b Interactive Flora of NW Europe: Cirsium vulgare[halott link]
  3. Flora Europaea: Cirsium vulgare
  4. Den Virtuella Floran: Cirsium vulgare (in Swedish, with maps)
  5. Altervista Flora Italiana, Cardo asinino, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
  6. Flora of China, 翼蓟 yi ji, Cirsium vulgare (Savi) Tenore
  7. Flora of North America, Bull or common or spear thistle, gros chardon, chardon vulgaire ou lancéolé, piqueux, Cirsium vulgare (Savi) Tenore
  8. Atlas of Living Australia, Cirsium vulgare (Savi) Ten., Black Thistle
  9. Conservatoire et Jardin botaniques & South African National Biodiversity Institute, African Plant Database, Cirsium vulgare (Savi) Ten.
  10. Blamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. ISBN 0-340-40170-2
  11. a b Bond, W., Davies, G., & Turner, R. J. (2007). The biology and non-chemical control Spear Thistle (Cirsium vulgare). 6pp. HDRA the organic organisation. Fulltext
  12. Which flowers are the best source of nectar?. Conservation Grade, 2014. október 15. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
  13. (2016. november 17.) „Food for Pollinators: Quantifying the Nectar and Pollen Resources of Urban Flower Meadows”. PLoS ONE11(6). DOI:10.1371/journal.pone.0158117.  
  14. Cirsium vulgare (Savi) Ten.. Department of Environment and Conservation. Government of Western Australia. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
  15. Spear thistle - Cirsium vulgare. Natural England. The Plant Press. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirsium vulgare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.