Krími híd
| Krími híd | |
_3.jpg) | |
| Elhelyezkedése |  Oroszország, Kercs, Tyemrjuki járás |
| Áthidalt akadály | Fekete-tenger |
| Névadó | Krím |
| Funkció | közúti és vasúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 227 m |
| Teljes hosszúsága | 18,1 km (vasút), 16,9 km (közút) m |
| Magasság | 35 m |
| Sávok száma | 2×2 közúti, 2 vasúti |
| Átadás ideje | 2018. május 15. (közúti híd) 2019. december 18. (vasúti híd) |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Krími híd
Pozíció a Krími Köztársaság térképén
| |
 é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krími híd témájú médiaállományokat. | |
A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост [Krimszkij moszt]) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím-félsziget[1] és az orosz Krasznodari határterület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. A hossza 18,1 km, amellyel a leghosszabb híd Európában.[2]
A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat.[3]
A gépkocsiforgalom a hídon 2018 májusában indult meg. A létesítmény vasúti hídjának építése hivatalosan 2019. december 18-án fejeződött be, a vasúti személyforgalom 2019. december 23-án, a vasúti teherforgalom várhatóan 2020 közepén indul el.[4]
Technikai részletek
_02.jpg)
.jpg)
Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.[5] A kompok ettől északabbra jártak.
Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax(en) teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.
Előzmények
A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat.
Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím-félszigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.
Bár 2010-ben Viktor Janukovics, ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodtak arról, hogy híddal kötik össze a Krím-félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg.
2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést.
Jegyzetek
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ „Рекорд России и Европы: как строили Крымский мост”, NTV (Hozzáférés: 2018. május 16.) (orosz nyelvű)
- ↑ „‘Crimean Bridge’ Tops Online Vote To Name Kremlin’s Mega-Project”, The Moscow Times (Hozzáférés: 2018. január 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Строительство железнодорожной части Крымского моста официально завершено (Kommersant.ru, 2019-12-18)
- ↑ „A híd, amely elválaszt”, IHO.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) (magyar nyelvű)
Források
- Rohamtempóban épül a krími híd – Magyar Nemzet, 2018. május 15.
- Illés Gergő: A nácik belekezdtek, Putyinék megépítették: kész a krími híd. mandiner.hu, 2018. május 20. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- Múlt-kor: Putyin építheti meg Hitler hídját. mult-kor.hu, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
További információk
- Putyin személyesen vezette át a teherautó-konvojt az új krími hídon – Index, 2018. május 15.
