Krími híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Krími híd
A híd a megnyitás előtt
A híd a megnyitás előtt
Elhelyezkedése  Oroszország, Kercs, Tyemrjuki járás
Áthidalt akadály Fekete-tenger
Funkció közúti és vasúti híd
Legnagyobb támaszköz227 m
Teljes hosszúsága18,1 km (vasút), 16,9 km (közút) m
Magasság35 m
Sávok száma 2×2 közúti, 2 vasúti
Átadás ideje 2018. május 15.
Elhelyezkedése
Krími híd (Krími Köztársaság)
Krími híd
Krími híd
Pozíció a Krími Köztársaság térképén
é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krími híd témájú médiaállományokat.

A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост [Krimszkij moszt]) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím-félsziget[1]  és az orosz Krasznodari határterület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. A hossza 18,1 km, amellyel a leghosszabb híd Európában.[2]

A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat.[3]

Technikai részletek[szerkesztés]

A híd nyomvonala. A víz feletti részek pirossal, a szárazföldön nyugvó részek feketével jelölve
Az épülő Krími híd 2016-ban

Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.[4] A kompok ettől északabbra jártak.

Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.

Előzmények[szerkesztés]

Putyin megnyitja a hidat és átvezeti az első konvojt rajta (videó)

A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a harmadik birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat.

Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím szigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.

Bár 2010-ben Viktor Janukovics, ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodtak arról, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg.

2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  2. Рекорд России и Европы: как строили Крымский мост”, NTV (Hozzáférés ideje: 2018. május 16.) (ru nyelvű) 
  3. ‘Crimean Bridge’ Tops Online Vote To Name Kremlin’s Mega-Project”, The Moscow Times (Hozzáférés ideje: 2018. január 19.) (en nyelvű) 
  4. A híd, amely elválaszt”, IHO.hu (Hozzáférés ideje: 2018. május 16.) (hu nyelvű) 

Források, További információk[szerkesztés]