Krupp (betegség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krupp
Croup steeple sign.jpg
A röntgenfelvételen a légcső beszűkülése figyelhető meg

Latinul Laryngotracheobronchitis
Angolul Croup
Osztályozás
ICDO J05.0
Adatbázisok
MedlinePlus 000959
eMedicine

ped/510  emerg/370

radio/199
MeSH D003440

A krupp (azaz laryngotracheobronchitis vagy heveny obstruktív laryngitis) légúti megbetegedés, amelyet a felső légutak vírusos fertőzése okoz. A fertőzés következtében a torok belsejében duzzanat keletkezik. A duzzanat megzavarja a normál légzést. A krupp tünetei: az "ugató" köhögés, a stridor (sípoló légzés), és a rekedtség. A krupp tünetei lehetnek enyhék, mérsékeltek, vagy súlyosak, és gyakran rosszabbodnak az éjszaka folyamán. A kondíció kezelhető orális szteroid egyszeri adagjával. Esetenként epinefrint alkalmaznak a súlyosabb esetek kezelésére. Kórházi ápolásra ritkán van szükség.

A krupp diagnosztizálása a jelek és tünetek alapján történik, miután a súlyosabb kiváltó okokat (például az epiglottitist vagy a légúti idegen test jelenlétét) kizárták. További vizsgálatok — például vérvizsgálat, röntgen és tenyésztés — többnyire nem szükségesek. A krupp gyakori kondíció és a gyermekek mintegy 15%-ánál megfigyelhető, általában 6 hónapos és 5–6 éves kor között. A tizenévesek és a felnőttek ritkán fertőződnek kruppal.

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stridor

Stridor kilégzéskor és belégzéskor egy 13 hónapos, krupptól szenvedő gyermeknél

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

A krupp tünetei többek között az "ugató" köhögés, a stridor (jellemzően belégzéskor hallható sípoló hang), a rekedtség és a nehéz légzés, amely általában az éjszaka folyamán rosszabbodik.[1] Az "ugató" köhögés leírásakor azt gyakran hasonlítják a fóka vagy az oroszlánfóka hívószavához.[2] A sírás tovább súlyosbíthatja a sípoló légzést, a sípolás azt jelentheti, hogy a légutak beszűkültek. A krupp súlyosbodásával a sípolás enyhülhet.[1]

További tünetek lehetnek: láz, orrfolyás (a közönséges meghűlés jellemző tünete), és a bőr behúzódása a bordák között.[1][3] A nyáladzás vagy a beteges külső megjelenés jellemzően más egészségi állapotokra utal.[3]

Kiváltó okok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kruppot többnyire vírusfertőzés következményének tekintik.[1][4] Vannak, akik szerint a fogalom vonatkozik a laryngotracheitis, a rohamszerű krupp, a laryngeális diftéria, a bakteriális tracheitis, a laryngotracheobronchitis, és a laryngotracheobronchopneumonitis súlyosabb eseteire is. Az első két kondíciót vírus okozza és a tünetek enyhébbek, az utolsó négy bakteriális eredetű és ezek többnyire súlyosabbak.[2]

Vírusos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esetek 75%-ában a parainfluenza vírus, elsősorban annak 1-es és 2-es típusa okozza a kruppot.[5] Esetenként más vírusok is okozhatnak kruppot, többek között az influenza A és B, a kanyaró, az adenovírus és a légúti syncytiális vírus (RSV).[2] A kruppos rohamok (ugatós krupp) okozója ugyanaz a víruscsoport, mint amelyik az akut laryngotracheitist okozza, de nem jár a fertőzés szokásos tüneteivel (például lázzal, torokfájással, és emelkedett fehérvérsejtszámmal).[2] A kezelés és a kezelésre adott válaszreakció ugyanaz.[5]

Bakteriális[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bakteriális krupp főbb típusai a laryngeális diftéria, bakteriális tracheitis, laryngotracheobronchitis, és laryngotracheobronchopneumonitis.[2] A laryngeális diftériát a Corynebacterium diphtheriae okozza, míg a bakteriális tracheitist, a laryngotracheobronchitist, és a laryngotracheobronchopneumonitist kezdetben vírus idézi elő, majd ezt követi a bakteriális fertőzés. A leggyakrabban közrejátszó baktériumok: a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pneumoniae, a Hemophilus influenzae, és a Moraxella catarrhalis.[2]

Patofiziológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vírusfertőzés következménye a duzzadt garat és légcső, és a fehérvérsejtszám emelkedése a nagy légutak nyálkahártyájában.[4] A duzzadás megnehezítheti a légzést.[4]

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Westley-skála: A krupp súlyosságának osztályozása[5][6]
Tényező Erre a tényezőre adott pontszám
0 1 2 3 4 5
Mellkasfal
retrakciója
Nincs Enyhe Mérsékelt Súlyos
Stridor Nincs Agitáció
esetén
Nyugalmi
állapotban
Cianózis Nincs Agitáció
esetén
Nyugalmi
állapotban
Eszmélet
szintje
Normál Zavart
Levegő
bejutása
Normál Csökkent Feltűnően csökkent

A krupp diagnosztizálása jelek és tünetek alapján történik.[4] Első lépésként ki kell zárni azokat az egyéb kondíciókat, amelyek a felső légutak elzáródását okozhatják. Ezek lehetnek: epiglottitis, légútba került tárgy, subglotticus stenosis, angioedema, retropharyngeal abscess, és bakteriális tracheitis.[2][4]

Rutin nyaki röntgen nem készül[4], de ha mégis elvégzik, az mutathatja a légcső szűkületét, amit toronyszerű tünetnek is lehetne nevezni, a szűkület templomtoronyra emlékeztető alakja miatt. Ilyen toronyszerű tünet az esetek felében nem jelentkezik.[3]

A vírus kimutatását célzó vértesztek és vírustenyésztés a légutak felesleges irritációját okozhatják.[4] A pontos kiváltó ok megállapítható orrgarati aspiráció útján nyert vírustenyészet segítségével (az eljárás során cső segítségével váladékot szívnak le az orrból). Ezekkel a tenyészetekkel általában csak a kutatók dolgozhatnak.[1] Ha a szokásos kezelés nem eredményez javulást, további tesztek végezhetőek a baktérium kimutatására.[2]

Súlyossági fokozatok

A krupp súlyossági fokozatának besorolására leggyakrabban alkalmazott rendszer a Westley-skála. Ezt a vizsgálatot többnyire nem a klinikai gyakorlatban, hanem kutatási céllal alkalmazzák.[2] Az összpontszám öt tényezőből tevődik össze: az eszmélet, a cianózis, a stridor, a levegő bejutása, és a retrakció szintjei.[2] Az egyes tényezőkre adott pontokat a jobb oldali táblázat mutatja, és a végleges pontszám 0 és 17 között mozog.[6]

  • Ha az összpontszám ≤ 2 , az enyhe kruppot jelent. Az illetőnél lehet ugató köhögés és rekedtség, de nyugalmi állapotban nincs stridor (sipoló légzés).[5]
  • 3–5 összpontszám esetén a besorolás mérsékelt krupp — az illetőnél sipoló légzés jelentkezik, és néhány egyéb tünet is.[5]
  • 6–11 összpontszám esetén súlyos krupp a besorolás. Ehhez egyértelmű stridor társul, továbbá a mellkasfal behúzódása.[5]
  • Ha az összpontszám ≥ 12 , az azt jelenti, hogy légzési elégtelenség léphet fel. Előfordulhat, hogy az ugató köhögés és a sipoló légzés ennél a fokozatnál már nincs jelen.[5]

A sürgősségi osztályra kerülő gyermekek 85%-ánál a megbetegedés enyhe, a krupp súlyosabb esete ritka (<1%).[5]

Megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krupp megelőzhető influenza és diftéria elleni immunizációval (védőoltásokkal).[2]

Kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kruppban szenvedő gyermekeket nyugalmi állapotban kell tartani.[4] Rutinszerűen alkalmaznak szteroidokat, súlyosabb esetekben epinefrint.[4] Azoknak a gyermekeknek, akiknél az oxigén szaturáció (a vér oxigéntartalma) 92% alatt van, oxigént kell kapniuk,[2] és a krupp súlyosabb esetében a beteget kórházban kell elhelyezni megfigyelés céljára.[3] Amikor oxigénre van szükség, az úgy nevezett "ráfújásos" kezelés javasolt (a gyermek arca elé tartott oxigénforrással), mivel ez kevésbé zaklatja fel őket, mint az oxigénmaszk használata.[2] A kezelést kapott betegek kevesebb, mint 0,2%-ánál van szükség endotracheális intubációra (tubus bevezetése a légcsőbe).[6]

Szteroidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krupp kezelésére alkalmazhatóak kortikoszteroidok, mint például a dexamethasone és a budesonide.[7] Már hat órával a beadás után jelentős javulás érhető el.[7] Bár ezek a gyógyszerek eredményesek akár orálisan (szájon át), akár parenterálisan (injekcióval), akár inhaláció útján beadva, az orális módszert részesítik előnyben.[4] Többnyire egyszeri adag alkalmazása elegendő, és általában meglehetősen biztonságosnak tekintik.[4] Ugyancsak alkalmasnak bizonyul a Dexamethasone 0,15, 0,3 és 0,6 mg/kg-os dózisban.[8]

Epinefrin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krupp mérsékelt és súlyos eseteiben hatékony lehet a porlasztásos belélegeztetővel beadott epinephrine (belélegzett vegyület, amely tágítja a légutakat).[4] Míg az epinefrin többnyire 10–30 percen belül csökkenti a krupp súlyosságát, az előnyös hatások csupán kb. 2 órán át tartanak.[1][4] Ha a javult kondíció a kezelést követő 2–4 órán túl is fennáll és nem lép fel semmilyen komplikáció, a gyermek többnyire elhagyhatja a kórházat.[1][4]

Egyéb kezelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányozták a krupp egyéb kezelési módszereit is, de alkalmazásukat nem támasztja alá elégséges bizonyíték. Hagyományos öngyógyítási terápia például a forró gőz vagy párásított levegő belélegzése, de ennek hatékonyságát nem sikerült klinikai vizsgálatokkal igazolni[2][4] és jelenleg ritkán alkalmazzák.[9] A többnyire dextromethorphant és/vagy guiafenesint tartalmazó köhögéscsillapítók alkalmazása sem javasolt.[1] Habár korábban már alkalmazták a heliox (hélium és oxigén keveréke) belélegzését a légzés megkönnyítésére, nagyon kevés bizonyíték támogatja annak alkalmazását.[10] Mivel a krupp általában vírusos megbetegedés, antibiotikumokat ritkán alkalmaznak, hacsak nem merül fel egyidejűleg a baktérium jelenlétének gyanúja is.[1] A vancomycin és a cefotaxime antibiotikumok javallottak bakteriális fertőzések esetére.[2] Influenza A vagy B fertőzésnek tulajdonítható súlyosabb esetekben vírusellenes neuraminidáz inhibitorok alkalmazhatók.[2]

Kilátások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vírusos krupp általában rövid lefolyású betegség; a krupp ritkán végződik halállal légzési elégtelenség és/vagy szívroham következtében.[1] A tünetek többnyire két napon belül javulnak, de eltarthatnak akár hét napig is.[5] A további ritka komplikációk között szerepel a bakteriális tracheitis, a tüdőgyulladás, és a tüdővizenyő.[5]

Epidemiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekek mintegy 15%-a – általában 6 hónapos és 5–6 éves kor között – fertőződik meg kruppal.[2][4] Ebben a korcsoportban a kórházban elhelyezett gyermekek körülbelül 5%-át kezelik kruppal.[5] Ritka esetben előfordul, hogy még csak 3 hónapos vagy már 15 évesnél is idősebb gyermek szenved kruppban.[5] A betegség a fiúk körében 50%-kal nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a lányok körében; a krupp az őszi hónapokban gyakoribb.[2]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A krupp az angol croup szóból, a korai modern angol croup igéből ered, jelentése "rekedtes sírás". Az elnevezést a betegségre Skóciában használták először és a XVIII. században terjedt el széles körben.[11] A diftériás kruppot már a homéroszi idők óta ismerjük az ókori Görögországból. A vírusos krupp és a diftéria okozta krupp között Bretonneau tett különbséget 1826-ban.[12] A franciák a vírusos kruppnak az "álkrupp" nevet adták, míg a "krupp" nevet a diftériabaktérium által okozott betegségre használják.[9] A hatékony immunizáció kifejlesztése nyomán a diftéria okozta krupp mára már szinte ismeretlen.[12]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j Rajapaksa S, Starr M (2010. May). „Croup – assessment and management”. Aust. Fam. Physician 39 (5), 280–2. o. PMID 20485713.  
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Cherry JD (2008.). „Clinical practice. Croup”. N. Engl. J. Med. 358 (4), 384–91. o. DOI:10.1056/NEJMcp072022. PMID 18216359.  
  3. ^ a b c d Diagnosis and Management of Croup (PDF). BC Children’s Hospital Division of Pediatric Emergency Medicine Clinical Practice Guidelines
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Everard ML (2009. February). „Acute bronchiolitis and croup”. Pediatr. Clin. North Am. 56 (1), 119–33, x–xi. o. DOI:10.1016/j.pcl.2008.10.007. PMID 19135584.  
  5. ^ a b c d e f g h i j k l Johnson D (2009.). „Croup”. Clin Evid (Online) 2009. PMID 19445760.  
  6. ^ a b c Klassen TP (1999. December). „Croup. A current perspective”. Pediatr. Clin. North Am. 46 (6), 1167–78. o. DOI:10.1016/S0031-3955(05)70180-2. PMID 10629679.  
  7. ^ a b Russell KF, Liang Y, O'Gorman K, Johnson DW, Klassen TP (2011.). „Glucocorticoids for croup”. Cochrane Database Syst Rev 1 (1), CD001955. o. DOI:10.1002/14651858.CD001955.pub3. PMID 21249651.  
  8. Port C (2009. April). „Towards evidence based emergency medicine: best BETs from the Manchester Royal Infirmary. BET 4. Dose of dexamethasone in croup”. Emerg Med J 26 (4), 291–2. o. DOI:10.1136/emj.2009.072090. PMID 19307398.  
  9. ^ a b Marchessault V (2001. November). „Historical review of croup”. Can J Infect Dis 12 (6), 337–9. o. PMID 18159359.  
  10. Vorwerk C, Coats T (2010.). „Heliox for croup in children”. Cochrane Database Syst Rev 2 (2), CD006822. o. DOI:10.1002/14651858.CD006822.pub2. PMID 20166089.  
  11. Online Etymological Dictionary, croup. Accessed 2010-09-13.
  12. ^ a b Feigin, Ralph D.. Textbook of pediatric infectious diseases. Philadelphia: Saunders (2004). ISBN 0-7216-9329-6 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Croup című egyszerűsített angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]