Kovács István (plébános)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács István
Életrajzi adatok
Születési névKovács István
Született1912. november 5.
Tállya
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1993. július 6. (80 évesen)
Székesfehérvár
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1939. február 27.

Kovács István (Tállya, 1912. november 5.Székesfehérvár, 1993. július 6.) az Esztergomi Főegyházmegye papja, a kánonjog doktora.

Élete[szerkesztés]

1912. november 5-én született a Zemplén vármegyei Tállyán. Esztergomban szentelték pappá 1939. február 27-én. Ezután káplán lett Zsigárdon és még ugyanebben az évben Párkányban, 1940-ben Karancsságon, 1941-ben Balassagyarmaton, 1942-ben Esztergom-Belvárosban. 1943-tól hittanár Budapesten, 1950-ben kisegítő lelkész Budapest-Törökőrön. Ismét káplán 1951-ben Budapesten a Szűz Mária Szíve-templomban, 1953-ban Hédervárott, és ugyanezen évben Drégelypalánkon, majd Kemencén, 1954-ben Dorogon. Plébánosi kinevezését 1956-ban Ásványráró plébániára kapta. 1958-ban főegyházmegyei tanácsosi címmel tüntették ki. 1977-ben a Hédervári espereskerület espereshelyettesévé, 1982-ben esperesévé nevezték ki. 1984-ben az esztergomi főszékesegyházi káptalan tiszteletbeli kanonokja lett. 1986-ban nyugdíjba ment és a székesfehérvári papi otthonba költözött. Itt hunyt el kórházban életének 81., papságának 54. évében 1993. július 6-án. A székesfehérvári Hosszú temető papi parcellájában temették el (36-os busz Hosszú temető megállója; a temető kápolnájához képest a temető másik végében található).

Műve[szerkesztés]

  • A magánkegyúri jog kialakulása. Kiadták Budapesten 1938-ban.

Források[szerkesztés]

  • Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága. (Szent István Társulat. Budapest, 2008)