Felsőmedves

	Felsőmedves (Kleinmürbisch)
	Az 1949/50-ben épült templom
	; Felsőmedves címere
	; Felsőmedves címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Németújvári járás
Polgármester	Martin Frühwirth (SPÖ)
Irányítószám	7540
Körzethívószám	03322
Forgalmi rendszám	GS
	Népesség
Teljes népesség	230 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	4,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 19′ 27″47.033611°N 16.324167°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 01″, k. h. 16° 19′ 27″47.033611°N 16.324167°E
	Felsőmedves weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmedves témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőmedves (más néven Kismedves, németül: Kleinmürbisch, horvátul: Mali Medveš) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 3 km-re délre a Zsámándi-patak partján fekszik.

Története

Medves falut 1427-ben "Medwes" alakban említi először oklevél. Ez azonban valószínűleg Alsómedvesre, vagy más néven Nagymedvesre vonatkozik. A mai Felsőmedves valószínűleg csak a 16. században a horvát betelepítéssel keletkezett a Batthyányak németújvári uradalmának területén. Kezdetben horvát többségű falu volt, de lakói később elnémetesedtek. 1599-ben "Kys Medves" alakban említik az adóösszeírásban. 1576-ban 9, 1588-ban 11, 1599-ben 13 portát számláltak a településen. 1605-ben Bocskai István hajdúi égették fel. 1634-ben 20 házából 5 lakatlan volt. 1643-ban 25 háza volt 123 lakossal. 1662-ben a Bathhyány Kristóf és Pál közötti birtokfelosztáskor gróf Batthyány Pál birtoka lett. 1787-ben 44 házában 218 lakos élt. 1804-ben 46 háza és 214 lakosa volt. Egyházilag a várszentmiklósi plébániához tartozott. 1822-ig halottaikat is Várszentmiklósra temették és 1824-ig a gyermekek is oda jártak iskolába. A falunak soha nem volt temploma, első harangjukat is csak 1776-ban vásárolták. A hívek a németújvári ferences templomba jártak istentiszteletre, mivel a várszentmiklósi templomot a horvátok használták.

Vályi András szerint " Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó."^[1]

Fényes Elek szerint " Kis-Medves Klein-Mörbisch, német falu, Vas vmegyében, 238 kath. lak. Ut. p. Rába-Keresztur."^[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Medves, házainak száma 59, a lakosoké 397, akik mind németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár."^[3]

1910-ben 359 lakosa volt, ebből 334 német, 2 magyar, 23 egyéb nemzetiségű.^[4] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították.

Nevezetességei

Római katolikus plébániatemploma 1950-ben épült.

További információk

Hivatalos oldal
Várszentmiklós weboldala
Felsőmedves a dél-burgenlandi települések honlapján^{[halott link]}
Burgenland településeinek történeti lexikona
Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Felsőmedves az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=^{[halott link]}

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[4] ttp://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]