Kiss István (építész, 1857–1902)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kiss István | |
| Született | 1857. május 4. Körösladány |
| Elhunyt | 1902. január 9. (44 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Kiss László (építész) |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | veseelégtelenség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss István (Körösladány, 1857. május 4. – Budapest, 1902. január 9.) magyar építész, műegyetemi magántanár.
Élete
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi és budai főgimnáziumban és a budapesti IV. kerületi főreáliskolában, egyetemi éveit pedig mint ösztöndíjas és pályadíjjal kitüntetett hallgató 1875-től a királyi magyar József-műegyetemen végezte. 1878-ban Németországban, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutazásokat és az építészi oklevelet (mely az első építészi oklevél volt hazánkban) 1880-ban nyerte el. Már műegyetemi évei alatt 1876-tól 1880-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál, 1880-tól 1882-ig pedig a királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött. 1882-től 1885-ig a vallás- és közoktatási minisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Ez alatt növendéke volt a Hansen Teofil báró mesteriskolájának a bécsi császári és királyi képzőművészeti akadémián; továbbá másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dóm-építőnek) atelierjében volt alkalmazva a Stiftungshaus építésénél. Visszatérve külföldről a királyi József műegyetemen magántanári képesítést nyert és utána ezen minőségben ott működött.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatának bizottsági tagja; a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus szakosztályi titkára; a millennáris kiállítás történelmi főcsoportjának bizottsági tagja és az I. magyar országos technikus kongresszuson az országos törvényszéki műszaki tanács életbeléptetésére vonatkozó javaslat előadója volt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának, egyleti tanácsának és könyvkiadó vállalata bizottságának tagja; a Magyar Iparművészeti Társulat és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja sat.
Több évig munkatársa volt az Építő-Ipar c. műszaki hetilapnak, a Közteleknek (építészeti rovatát vezette); terjedelmesebb munkálatai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és az Első Magyar Technikus Congressus irataiban.
Munkái
- A szent-margittai kő. Bpest. 1884.
- Északnyugati Európa építészete. U. ott, 1885.
- A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei. U. ott, 1886. Hat tábla rajzzal. (Mind a három különnyomat a M. Mérnök- és Építészet-egylet Közlönyéből.)
Művei Budapesten
- Szent János kórház
- Baross utcai szülészeti klinika, Budapest, VIII. Baross u. 27., 1898
- László-ház, Budapest VIII., József körút 2., 1893-97
- Lakóház, Budapest VIII., Üllői út 80., 1898
- Lakóház, Budapest IX., Hőgyes Endre u. 7-9., 1902
- Saját lakó és bérháza, Budapest IX., Lónyay u. 17., 1899-1900
Főbb művei vidéken
- Megyeháza (Veszprém)
- a komáromi törvényszék,
- a kalocsai törvényszék,
- a nagyváradi törvényszék,
- a miskolci törvényszék,
- a nagybecskereki Pénzügyi Palota,
- Ditró (jelenleg Ditrau, Románia), templom (1912-ben készült el)
- Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett. Ezek közül a legjelentősebbek Brassóban, Nagyváradon, Besztercebányán és Lőcsén találhatók.
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet (Miskolc)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
További információk
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.