Kiss László (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss László
SzületettKiss László Károly Emil
1887. március 11.
Budapest
Elhunyt1925. július 16. (38 évesen)[1]
Budapest
SzüleiKiss István
Foglalkozásaépítész
Halál okatoxémia
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
SablonWikidataSegítség

Kiss László, született: Kiss László Károly Emil (Budapest, 1887. március 11.[2]Budapest, 1925. július 16.)[3] magyar építész, tartalékos tüzérfőhadnagy.

Élete[szerkesztés]

Kiss István egyetemi tanár, építész és Herrich Leonia fia.[4][2] 1909-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1910-től négy éven keresztül Pecz Samu tanársegédjeként dolgozott.[5]

Számos tervpályázaton vett részt, de terveinek nagy része nem valósult meg.[5] Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ennek keretében több vidéki iskolát tervezett.[6]

Irodalmi tevékenységet is folytatott, Görögországi és konstantinápolyi útibeszámolója (Építőipar, 1912) és Mende Valérról (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1918) szóló emlékezése jelent meg.[5]

Vérmérgezésben hunyt el életének 39. évében.[3] A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra.[7] Az Építő Ipar című folyóirat így emlékezett meg róla:[8]

„Az ifjabb építészgárdának egyik legtehetségesebb, legszimpatikusabb, legnagyobb reményekre jogosító tagja hagyott itt váratlanul bennünket. Július hó 16-án halt meg Kiss László élete 39-ik évében. Vérbeli építész volt, a nagy Kiss Istvánnak fia, ki óriási tudását, munkabírását, született tehetségét fiának hagyta örökül. Fájdalom, olyan kort élünk, midőn legjobbjaink sem tudnak produkálni Semmit, mikor ilyen nagy tehetségnek, mint a megboldogult volt, legszebb éveiben nem nyílt alkalma alkotásokra. Ez a háború legszörnyűbb következménye, tehetségeink elnémítása. Pedig mit tudott volna alkotni Kiss László, ki oroszlánkörmeit már a műegyetemen megmutatta. Már másodéves korában megnyerte a Nagy Virgil tanár által kiírt pályázatot s művét mindenki megcsodálta. Azóta számos országos tervpályázaton tűnt fel rendkívül finom művű terveivel. A műegyetemen sokáig Pecz Samu mellett asszisztenskedett, majd önálló működést folytatott, főleg a kultuszminisztérium bízta meg iskolák tervezésével. Legutóbb a komáromi főgymnázium építését vezette. A derék, kedves bajtárs és kortárs emlékét kegyeletesen fogjuk mindig megőrizni.”

Ismert épületei[szerkesztés]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

  • 1909: főúri kastély, helyszín megjelölése nélkül (hallgatói terv)[5]
  • 1911: református egyház bérháza, Debrecen (Arvé Károllyal és Gerstenberger Ágosttal)[5]
  • 1911: Kálvin tér rendezése, Budapest[5]
  • 1911: Budai Tornaegylet korcsolyacsarnoka, Budapest (Arvé Károllyal, II. díj)[5]
  • 1911: Törvényszék és fogház, Beszterce[5]
  • 1912: Jégcsarnok, helyszín megjelölése nélkül[5]
  • 1912: Székesfővárosi árubódék, Budapest (Gerstenberger Ágosttal)[5]
  • 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]