Kisraksa
Kisraksa (Rakša) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1277 |
Polgármester | Ján Grauzeľ |
Irányítószám | 039 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 219 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 502 m |
Terület | 11,73 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 54″, k. h. 18° 52′ 57″ | |
Kisraksa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisraksa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik, Turócnádasér tartozik hozzá.
Története
A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel. 1277-ben "Roxa" néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt. 1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies vőlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévő nagy kősziklája Hollókősziklának neveztetik; hajdani erőssége felől lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, első osztálybéli."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [1]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.
2011-ben 214 lakosából 206 szlovák volt.
Nevezetességei
- 1820-ban épített harangláb
Híres emberek
- Itt született 1811. szeptember 22-én Michal Miroslav Hodža szlovák költő, a szlovák nemzeti mozgalom egyik harcosa.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.