Kis-Kő-hegyi-kőfülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. január 8., 03:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kis-Kő-hegyi-kőfülke
A Kis-Kő-hegyi-kőfülke bejárata
A Kis-Kő-hegyi-kőfülke bejárata
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Ország Magyarország
TelepülésPomáz
Földrajzi tájVisegrádi-hegység
Elhelyezkedése
Kis-Kő-hegyi-kőfülke (Magyarország)
Kis-Kő-hegyi-kőfülke
Kis-Kő-hegyi-kőfülke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 19° 01′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 19° 01′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Kő-hegyi-kőfülke témájú médiaállományokat.

A Kis-Kő-hegyi-kőfülke a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Pomáz területén található üreg.

Leírás

A Kő-hegyi turistaháztól körülbelül 300 méternyire, az északra vezető sárga jelzésű út nagy kanyarulatában, a bal, nyugati oldalon, az úttól körülbelül 10 méterre és feljebb található. Az enyhe lejtésű domboldal itt kicsit leszakadt és benne feltárult a néhány méteres üreg a sziklafalban.

Ézsiás Györgyék a januári ottjártukkor megfigyelték, hogy a kis, nyitott üregben melegebb volt a levegő, mint a környezetében, de nem gőzölgött. Helyi jelentőségű, kis méretű üreg.

1993-ban volt először Kis-Kő-hegyi-kőfülke néven említve az üreg az irodalmában. Előfordul irodalmában Kis-Kő-hegyi-fülke és Kis Kő-hegyi-kőfülke neveken is.

Kutatástörténet

Budai Kornél bukkant rá. Ézsiás Györgyék 1991 januárjában keresték fel az üreget. Korábbi kutatottságáról nincs adat. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Kis Kő-hegyi kőfülke (Szentendre) ismeretlen méretű.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Kis-Kő-hegyi-kőfülke andezittufában jött létre és ismeretlen méretű. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. 1996-ban Eszterhás Istvánék írták le.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreg az üreggel foglalkozó 2 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a pomázi barlang nincs felmérve. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike.

Irodalom