Keresztényfalvi erődtemplom
| Keresztényfalvi erődtemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Építési adatok | |
| Építése | 13. század |
| Rekonstrukciók évei | 1839–1841 |
| LMI-kód | BV-II-a-A-11652 |
| Elérhetőség | |
| Település | Keresztényfalva |
| Hely | str. Libertății 8 |
| Elhelyezkedése | |
 Keresztényfalvi erődtemplom
Pozíció Brassó megye térképén
| |
 é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 25° 28′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 32″, k. h. 25° 28′ 49″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztényfalvi erődtemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A keresztényfalvi erődtemplom (románul: Biserica fortificată din Cristian, németül: Neustädter Kirchenburg) eredetileg a 13. században emelt, később várfallal körülvett, majd a 19. században újjáépített szász evangélikus erődtemplom Keresztényfalván, Brassó megyében. Műemlékként nyilvántartott épület.[1]
Története
A Brassó szomszédságában fekvő Keresztényfalvát szászok alapították a 13. század első felében.[2] Szent Miklósnak szentelt katolikus templomát valószínűleg 1270-ben emelték, az ovális, kilenc bástyával erősített várfal a 15. században épült. 1654-ben egy új kapubástyát építettek. A védművek azonban nem tudták megakadályozni az ellenség betöréseit: 1611-ben Báthory Gábor szállta meg, 1658-ban tatárok gyújtották fel, 1704–1707 között pedig kurucok vették be magukat, innen zaklatva a szász lakosságot.[3]
A 16. század közepén Johannes Honterus munkássága folyamán a szászok evangélikus hitre tértek, így a templom is evangélikussá vált.[4]
Az évszázadok során romos állapotba került középkori templomot 1839-ben lebontották, majd 1839–1841 között klasszicista stílusú csarnoktemplomot építettek, mely ma is áll.[3] Gótikus harangtornyát 1903-ban egy szinttel magasították, és magas, fiatornyos toronysisakkal látták el.[5]
A második világháború után a németeket kitelepítették illetve kivándoroltak; a 2010-es években Keresztényfalva lakosságának kevesebb, mint 2%-a szász, az evangélikus egyházközség körülbelül száz tagot számlál, a templomnak nincs saját lelkésze. Nyáron havonta, télen hetente tartanak istentiszteletet. A paplakban vendégház működik.[6]
Leírása
A templom
A 13. századi háromhajós, bazilikális elrendezésű templomépület egyetlen megmaradt eleme a háromszorosan bélletes nyugati kapu. Ez román stílusú, korai gótikus elemekkel; mintázata rokonságot mutat a kerci kolostoréval, sőt az esztergomi királyi kápolnáéval is. Benyílóiban oszloppárok állnak, az oszlopfőket baloldalt levélrügyek, jobboldalt palmetta és indák díszítik. A boltozati zárókövek Jézus és Agnus Dei faragványaiban szintén kerci hatás fedezhető fel; az Agnus Dei a barcaszentpéterihez hasonló, feltételezhetően ugyanazon mester munkája. A kapu felett rózsaablak látható.[3]
Szintén középkori eredetű a harangtorony (1270 körül), a keresztelőmedence, és Anna May papné sírköve (1631). A négyzetes alaprajzú torony a nyugati oldalon van, oldalhossza 11,8 méter, a fal földszinti vastagsága 2,9 méter. Második emelete a templomcsarnokba nyílik és egy karzatot képez.[3]
A 19. századi csarnoktemplom klasszicista stílusú, sokszögű szentéllyel.[3] Az oltáron Thorvaldsen Jézus-szobrának másolata áll (Johann Bartel, 1900). Orgonája 1910-ből származik.[5]
Az erődítmény
A templomot kettős várfal veszi körül; a terjedelmes erődítményrendszer a település fejlett gazdasági helyzetére utalt.[7]
A belső fal ovális alakú – ez azt sugallja, hogy a keresztényfalvi erődtemplom a Barcaság egyik legkorábban létesített erődítménye, hasonlóan a prázsmári és a szászhermányi erődtemplomokhoz.[7] Magassága 6–10, vastagsága 1,5–2 méter, egykoron vizesárok övezte, a védők munkáját pedig galériák és gyilokjárók segítették. Freskómaradványai Zakariást és feltehetően Jézust ábrázolták.[3] Eredetileg kilenc bástya erősítette, melyekből ma nyolc áll eredeti állapotában (a kapubástyát a 19. században paplakká alakították át).[2] A várudvarba az erődítmény délnyugati oldalán emelkedő, félkör alaprajzú kapuművön keresztül vezet az út; ennek belső részét védte a csapórácsos kapubástya.[3]
A külső fal részben megduplázza a belsőt; magassága 3–4, vastagsága 1 méter.[3] Az 1826-ban létesített temető a templomtól északkeletre helyezkedik el,[2] a Barcaság egyik legszebb temetőjeként tartják számon.[6]
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c Despre Cristian. turistinfo.ro. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- ↑ a b c d e f g h Várak 667–668. o.
- ↑ Nussbächer 75. o.
- ↑ a b Balaban, Bogdan: Biserica fortificată de la Cristian. bogdanbalaban.ro, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- ↑ a b Drotleff, Dieter: Sächsische Gemeinschaft pflegt weiterhin Tradition. Allgemeine Deutsche Zeitung, 2014. november 20. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- ↑ a b Nussbächer 99–100. o.
Források
- ↑ Nussbächer: Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 18 (német nyelven). Brassó: Aldus (2018). ISBN 9786069840139
- ↑ Várak: Karczag Ákos; Szabó Tibor. Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest: Semmelweis (2010). ISBN 9789639879607
További információk
- A templom és az erőd alaprajza. burgenwelt.org. (Hozzáférés: 2019. április 3.)
- Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch (német nyelven). Brassó: Wilhelm Hiemesch, 104–105. o. (1934)
.svg){kind=small}