Katekizmus
Katekizmusnak, röviden káténak (a görög katekhein, azaz visszhangozni igéből) nevezzük tág értelemben a kérdés-felelet formában összeállított, áttekinthető, egyszerű oktató könyvet. Szoros értelemben az egyházban a hitoktatás tankönyve, a keresztény hit tanításának biblikus, liturgikus, ugyanakkor világos és rendszerezett bemutatása dialógusos, kérdés-felelet formában megfogalmazott foglalatban.[1]
Története
Az egyetemes egyházi fejlődés szempontjából legjelentősebb katekizmus a Jeruzsálemi Szent Cirill írta Katekézisek volt, melyet Szent Cirill a 4. században írt.[2] A 4. században a katekézis az egyházba belépni kívánók (hittanulók, görögösen katekumenek) számára összefoglalt szóbéli tanítást jelentette.[3] Négy fajtája volt:
- A hittanulónak jelentkezőnek szóló;
- Az egyszerű hittanulónak szóló;
- A haladó hittanulónak szóló (a keresztséget közvetlenül megelőző);
- A frissen megkereszteltnek szóló, más néven misztagógiai katekézis.[4]
Később
Egy másik katekizmus az Ottfried weissenburgi szerzetes által a IX. században összeállított „evangéliumharmónia”. A katekizmus-irodalom felvirágozása a reformációval vette kezdetét.[5] A lambethi zsinat 1281-ben katekizmussá nyilvánította Aquinói Szent Tamás Opuscula című művét.[1]
A római katolikus egyházban az újkorban a tridenti zsinat által meghatározott katekizmus volt érvényben. A franciául 1992-ben, magyarul 1995-ben megjelent, az egész katolikus hit- és erkölcstant összefoglaló, a mai élethez illeszkedő Új Római Katekizmust Joseph Ratzinger bíboros vezetésével a Hittani Kongregáció állította össze.[6] 2005 június 28-án XVI. Benedek pápa átadta a katekizmus szintézisét, a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát, amely tömören tartalmazza az Egyház hitének minden lényeges és alapvető elemét. Egy ilyen összefoglalást nagyon kértek a 2002 októberében tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus résztvevői, akik az Egyház nagyon széles köreiben élő igényt fogalmazták meg. II. János Pál pápa elfogadva a kérést, 2003 februárjában elrendelte előkészítését, s szerkesztését egy bíborosokból és néhány szakértő munkatársból álló kis létszámú bizottságra bízta, melynek Joseph Ratzinger bíboros volt az elnöke.[7] Az új katolikus kis katekizmus 598 kérdésben és válaszban foglalja össze a Katolikus Egyház hitét. A kompendium először bemutatja a megvallott hitet, majd a liturgiában megünnepelt hitet, a harmadik rész a hitből fakadó erkölcsi cselekvésekben megélt hitet, az utolsó rész pedig az imádságban megélt hitet.[8]
Az evangélikus egyház legfontosabb kátéi a Luther Márton által 1529-ben írt Kis káté és Nagy káté. A Magyarországi Református Egyház számára a heidelbergi káté, az angol presbiteriánus egyházban az 1643. készített Assembly-Catechism, az Anglikán Közösségben az 1572-es Church Catechism volt a hitszabályozó, míg az unitáriusok számára a Catechesis Racoviensis, az ortodoxoknál pedig az Ortodoxa confessio volt évszázadokra meghatározó.[5]
Jegyzetek
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon.
- ↑ A HISTORY OF THE CATHOLIC CHURCH BY THE REV. FERNAND MOURRET, S.S. TRANSLATED BY THE REV. NEWTON THOMPSON, S.T.D. 2. kötet 140. old. (Továbbiakban: Mourret-Thompson)
- ↑ "Azelőtt a katekézisnek szélesebb értelme volt; a katekumenátus (hittanulói intézmény) megjelenése adott neki pontosabb jelentést." - Mourret-Thompson 2. kötet, 140. old
- ↑ Mourret-Thompson 2. kötet, 140. old
- ↑ a b A Pallas nagy lexikona.
- ↑ www.katolikus.hu
- ↑ A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (motu proprio)
- ↑ Keresztény Értelmiségiek Szövetsége: Az új kis katekizmus[halott link]>
Források
- Katekizmus. In: Magyar katolikus lexikon.
- A katolikus egyház katekizmusa. www.katolikus.hu
- Bokor József (szerk.). Katekizmus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |