Karizmatikus mozgalom
Karizmatikus mozgalom minden olyan Szentháromságot valló keresztény közösség, melynek lelkületében a Szentlélek és adományai (karizmái[1]) nagyobb hangsúlyt kapnak.
Mint vallásfenomenológiai terminus a mai kereszténységben: a Bibliában (Újszövetség) szereplő szellemi (pneumatikus) ajándékok (például gyógyítás, glosszolália, prófétálás stb.) kontinuitását valló közösségek tagjai. A karizmatikus (karizmával rendelkező) mozgalom tagjai úgy vélik: ma is lehetséges a karizmák gyakorlása, mi több, ezek jelenléte jele a kereszténység posztmodern megújulásának. A mozgalom pánkeresztény jellegzetességeket mutat, egyben túlmutat az ökumenikus mozgalom ismeretkritikáján, tagságuk zöme a felekezeti kereteken túl, a hitben újra egyesülő kereszténységet vizionál.
„ | Aki a nyomomba lép, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket. | ” |
– Mk 1,7-8[2] |
A karizmatikus mozgalmaknak sok változata van, általában nincs alapítójuk. Az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és Angliában kezdődött protestáns, részben pünkösdista csoportokban. A katolikus karizmatikus megújulás 1967-ben indult.
Szokás megkülönböztetni a pünkösdi és a karizmatikus mozgalmat (például a Katolikus karizmatikus megújulás) – ebben az értelemben a karizmatikusság a korábbi pünkösdi gyülekezetek egyes gyakorlatának átvételét jelenti a már létező protestáns illetve katolikus egyházakban. A legtöbb karizmatikus továbbra is az addigi egyházában folytatja hitéletét.
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > K > karizma, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Kunszabó Zoltán: A Szentlélek keresztség, mkkm.hu
Források
- Magyar katolikus lexikon (karizmatikus mozgalom)
- A Szentlélek keresztség a karizmatikus megújulás központi kegyelme, karizmatikus.hu