Karantániai Domicián
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Karantániai Szent Domicián | |
 | |
| Domicián bemutatva a freskón 1429-ből, kolostori templom Millstattban | |
| szent és fejedelem | |
| Születése | |
| 8. század Karantánia– | |
| Halála | |
| 802 körül Millstatt Karantánia | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Szentté avatása | III. Sándor pápa előtti időszak Tridentinum előtti időszak |
| Sírhely | Millstatt Abbey |
| Kegyhely | benedekrendi kolostori templom Millstattban, Ausztria |
| Ünnepnapja | február 5. |
| Jelképei | bálványok a kezében |
| Védőszentje ennek | Karantánia, Karinthia, Millstatt; szülőknek, akik elvesztették gyermeküket; csendesíti a vihart; csillapítja a lázat |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karantániai Szent Domicián témájú médiaállományokat. | |
Karantániai Domicián (született Domislav – olvasd: Domiszláv) (?, 8. század – Millstatt, 802 körül) karantániai fejedelem (herceg) és katolikus szent a Nagy Károly idejéből.
Hagyomány
.
Domiciánt említik Életrajza; szerint Karantáia fejedelme volt és a harmadik keresztény Karantániai, Valtunk fejedelem utódja.[1] Conversio Bagoariorum et Carantanorum latinul írt mű, amely foglalkozik Karantániával, de a neve ott nem szerepel. Mint Valtunk örökösei vannak felsorolva Pribislav fejedelem, Semika, Stojmir és Etgar. A németesítés közepette 1907-ben Robert Eisler német történész „Legenda a Szent karintiai Domicián fejedelemről“ művében elsőnek azt a véleményt kifejezte, hogy Domicián csak a 12. században a Millstatti kolostorban élők Benedek rendi szerzetesek kitalált neve. Ők felhasználták a legendát a pogány szlovén lakosság megtérítésénél akereszténységre. Velük egyezett sok német-osztrák történész; de az utolsó időben vannak olyanok is, akik azt a véleményt képviselték, hogy Domicián valóban élt és a Millstatti kolostor legendája róla valóságos tényeken alapszik. Egyes történészek azt állítják, hogy Domicián keresztelése előtt Domislav nevet viselte.[2]
Mondák - legendák
A Millstatti név, templom és kolostor eredetéről szóló legendája
A legenda szerint valaha Millstatti tó komoly nagyobb volt a maitól. A tó, amely létezett a 8. században, akkor a környező hegyekig húzódott. Azt egyik dombon szemben a mai Millstattal állt a szlovén erődítmény ahol tartózkodott Domicián, a pogány karantániai herceg. Domiciánnak volt egy fia, aki egy nap apja tiltása ellenére viharos időben csónakkal a tóra ment és felfordult.
Miután a fia másnap reggel sem érkezett haza és a herceg meglátta felborult csónakot, elrendelte alattvalóinak, hogy változtassanak a tó fekvésén és addig ürítsék, míg meg nem találják fia holttestét. Elkötelezte magát, hogy ott ahol megtalálják a holttestet - templomot épít és abban ő maga is a kereszténységre tér át.
Nyugaton a tótól az alattvalók eltávolítottak egy egész dombot, amely a Lizéra (németül: Lieser) folyótól választott el; így a vízszintje lecsökkent és néhány nap múlva megtalálták a halott fiát. Domicián akkor a fia sírja mellett megkeresztelkedett és ott keresztény templomot épített. Ezután elrendelte az ezer pogány isten és istennő – bálvány szobrainak összegyűjtését (latinul: „mille statuæ“ = ezer szobor) és bedobta a tóba. A templom körül később kialakult egy település, amelye ma Millstatt néven ismerünk. Neve kimagaslik a legendából Domiciánról a latin kifejezésből ezer szobor, melyeket elrendelt a tóba megsemmisíteni. Mások viszont a helység eredetét a malomra (szlovénul: mlin; németül: Mühle), következtetik, mert sok malom volt a tó környékén, – megint mások az akkori patakra vonatkoztatják. [3]
A szent Domiciánról szóló legendája
| Latin szöveg[4] | Magyar fordítás |
|---|---|
|
|
Ez a legenda üzenetet tartalmaz, a szlovén karantániai fejedelem Domiciánról; egyben az író beleszőtte a Milstat város nevének eredetét, valamint a pogány templom keresztényé tételét, amelyet a vezér ezen a helyen alapított. Történelmi tények e legendában a karantániai fejedelem létezéséről, a kereszténységért való működése, a Milstati templom megalapozása és oda való eltemetése – volnának a következők:
Tény, hogy Domicián herceg létezett. Miután meg is volt keresztelve, a milstati vidékre érkezvén bálványimádókra talált, a bálványokat megsemmisítette. A megtisztított pogány templomot kereszténnyé tette és Mindenszentek tiszteletére szenteltette. Erényes életet élt, eltemették a milstati templomba.[6]
Jelentős felfedezés
Sírja feletti fedőlap latin felirattal azonos, ami ismert életrajzából. A felirat szövege a Franz Glaser karinthiai archeológus és történész szerint hangzik:
| Latinul[7] | Magyarul |
|---|---|
† HIC•QVIESCIT•DOMITIA |
Itt nyugszik Domicián |
Sokáig azt gondolták, hogy ez csak legenda; de amikor 1992 váratlanul archeológiai ásatásokkor felfedeztek Millstattban egy eredeti kőlapot egy felirat töredékkel, amely egykor sírja felett volt és az életrajzában megtalálhatjuk. Ezen töredéken a következőket találjuk: quescit, Domicianus, Karoli imp. paganita. Franz Glaser felfedezte, hogy ezek az eredeti lap maradványai. Franz dr. Glaser archeológus és történész[8] lezárta, hogy Domicián nem legendás, hanem valódi történelmi személy, akinek, „Sitz in Leben“ (helye az életben) megvan; uralkodott tehát – az írás szerint – Nagy Károly idejében.
Domicián tisztelete
Dedek történész [9] a Szentek élete című könyvében a február 5-ére ezeket s sorokat írja:
- E napon ünneplik meg Európában: Sz. Domitiánt, Karinthia herczegét és nejét Máriát, meg sz. Hildegardis Agatha őrgrófnőt, † 1024 Karinthiában. [10]
Domicián nyilvános tisztelete korán kezdődött, hamarosan a halála után majd a 15. században érte el tetőfokát. Sírján sok és különböző csoda történt. Léteznek feljegyzések ünnepélyes körmenetekről és Domicián ereklyéinek hordozásáról. Mesélik, hogy egy tolvaj, aki zsákmányával a kedves zarándokhelyen megjelent lebénult és többé nem tudott onnan elmenni. A hitte, hogy Domicián közbenjárása képes lecsillapítani a Millstatti háborgását vihar idején és különösen segít a hőségben.
1405-től Millstattban ismertté vált Domicián közösség, 1441 pedig a hagyomány szerint holt tetemét valamint felesége és fiáét is átvitték a rendház sekrestyéjébe. Szent Domicián tiszteletét különösen a Szent György Lovagrend szorgalmazta. Karinthia védszentjének márvány emlékművet állítottak. Amikor 1478-ban a törökök fosztogatták a rendházat és megsértették a sírkövet, a sírt megújították valószínűleg másik még öregebb sírkővel. Ma holt teteme a Domicián kápolnában van a Milstatban lévő rendházi templomban.[11]
Domiciánnak ma is helye van a karinthiai vallási életben. Tiszteletére minden évben február 5-én tartanak hálaadó és könyörgő imádságokat.
A Millstatti tónál ma áll egy 4,20 m magas plasztika Giorgio Igne olasz szerzőtől. Domiciánt ábrázolja abban a pillanatban, amikor a pogány bálványokat a tóba dobja.
Jegyzetek
- ↑ Valtunk, Valhun vagy Valjhun (vö. France Prešeren: ‘'Krst pri Savici) karintiai herceg † 785 körül
- ↑ J. Šavli: Slovenski svetniki, old. 11
- ↑ Der heilige Domitian und die Entstehung von Millstatt auf sagen.at
- ↑ Nikolasch, 1993, old. 42.
- ↑ mille statuæ = ezer szobor
- ↑ http://iza.zrc-sazu.si/pdf/Pleterski/Pleterski_ZC_1994_48_3.pdf Archiválva 2014. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Andrej Pleterski: Ecclesia demonibus addicta (A Milstatban lévő pogány templomról szóló monda) 297-306; (A Tale of a Pagan Temple in Millstatt) Zgodovinski časopis, Maribor 1994, sz. 3, év 48. Kiadja: Zgodovinsko društvo v Mariboru
- ↑ Kahl, old. 107
- ↑ Franz Glaser (*1950. szeptember 6. Linz) Karintiai kerületi múzeum kusztosza Celovecben; szakszerűen végzett sok archeológiai ókor és középkor ásatást különösen Karinthián
- ↑ Dedek Crescens Lajos (1862-1933) magyar áldozópap, történész és hagiográfus
- ↑ C. L. Dedek. Szentek élete I, 158. o.
- ↑ http://www.burgstaller.co.at/sprachen/iframe_domitian.htm Der Sagenhafte Domitian
Források
- Dedek Crescens Lajos: Szentek élete I. Kiss János, Budapest 1899.
- Robert Eisler: Die Legende vom heiligen Karantanerherzog Domitianus. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 28, Innsbruck 1907, old. 52–116.
- Hans-Dietrich Kahl: Der Millstätter Domitian. Abklopfen einer problematischen Klosterüberlieferung zur Missionierung der Alpenslawen Oberkärntens, Thorbecke, Stuttgart 1999, ISBN 3799567569
- Franz Nikolasch:
- Domitian von Millstatt – eine Erfindung des 12. Jahrhunderts? Carinthia I (180), Klagenfurt (Celovec) 1990
- Domitian von Millstatt – Erfindung oder Wirklichkeit? Carinthia I (191), S. 103–141, Celovec 2001
- Die römischen Akten zur Kultanerkennung des Domitian von Millstatt. Carinthia I (194), str. 321–366, Celovec 2004
- Das Grab des hl. Domitian von Millstatt und die Translation seiner Reliquien. Carinthia I (196), str. 191–226, Celovec 2006
További információk
Hu:
- Karantánia - Karantanija
- A kereszténység felvétele - Pokristijanjevanje
- Szlovénia: A Karantánok állama
De:
- Der heilige Domitian und die Entstehung von Millstatt
- Der Millstättersee und die Domitian-Legende. Von Josef Lorber, Seeboden-Graz, März 1912
- Domitian Pilgerweg Millstatt
- Der Sagenhafte Domitian
- Domitian von Millstatt
- Domitian Pilgerweg
- Der erfundene heilige Domitian. Der angebliche Gründer von Millstatt
- Wer war Domitian?
Sl:
- Karantanski svetniki med zgodovinsko resnico in politično ideologijo (Karantánia szentek történelmi igazság és politikai ideológiája közt)
- Miroslav Bertoncelj: Slovenskega svetnika so Avstrijci ponemčili (Szlovén szentet Németek germanizálták)
- Sveti Domicijan, vojvoda in svetnik - zavetnik Karantanije (Szent Domicián, fejedelem és szent – Karantánia védőszentje)
- Romanja k sv. Domicijanu v Milštat (Zarándoklatok Szent Domiciánhoz Millstattban)
- Viteški red svetega Jurija v Milštatu (Szent György lovagrend Millstattban)[halott link]