Kahlotus
| Kahlotus | |
 | |
| Becenév: Hole in the Ground K-Town | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Washington |
| Megye | Franklin megye |
| Irányítószám | Lista 99335 |
| Körzethívószám | 509 |
| Népesség | |
| Népesség | 147 fő (2020. ápr. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 197 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 275 m |
| Terület | 0,98 km² |
| Időzóna | Pacific Time Zone UTC−08:00 |
| Azonosítók | |
| GNIS | |
| GeoNames | 5799395 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 42″, ny. h. 118° 33′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 42″, ny. h. 118° 33′ 18″ | |
 | |
| Elhelyezkedése Franklin megyében | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kahlotus (kiejtése: kəˈloʊdəs) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Franklin megyéjében elhelyezkedő város. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 193 lakosa van.
Történet[szerkesztés]
A korábban Hardersburg nevet viselő települést 1902-ben alapították Hans Halder és más német telepesek, akik 1880 körül vasúton érkeztek. A Kahlotus név eredete vitatott: az elnevezés vagy a „verem a földben” jelentésű indián kifejezésből ered, vagy egy indián törzsfőnök neve (akit Kohlotus, Quillatose, Qalatos és Kahlatoose neveken is feljegyeztek). A helység megalapításakor indult újra az Oregon & Washington Railroad & Navigation vasútvonalának forgalma; később a Spokane, Portland & Seattle Railroad a Kahlotus-tó mentén építette ki saját vasútvonalát. Kahlotus 1907. május 31-én kapott városi rangot; állítólag ekkor húsz szalon, bank, újság, több bordély és más, a vasúti dolgozók ellátására indult vállalkozás működött itt. A mezőgazdaság vízellátását kutakkal biztosították.
1969-ben elkészült a közeli gát, amely vizet és elektromos áramot biztosított, egyben hajózhatóvá tette a Kígyó-folyót, így a terményeket vízen is szállíthatták. Az 1980-as évekre a vasútvonalakat megszüntették; a Burlington Northern vágányai helyén túraösvény létesült.
Az erősen lúgos Kahlotus-tóban egykor magas volt a sügérek populációja. A huszadik század elején a tó többször is elöntötte a város alacsonyabban fekvő részeit, azonban az 1990-es években gyors apadásnak indult. A vízvételezés növekedése, valamint az átlagosnál alacsonyabb mennyiségű csapadék miatt a tó végül kiszáradt.
Éghajlat[szerkesztés]
A város éghajlata félsivatagi sztyeppe (a Köppen-skála szerint BSk).[3]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,2 | 24,4 | 28,9 | 37,2 | 37,8 | 43,9 | 43,9 | 45,6 | 38,9 | 32,2 | 23,9 | 19,4 | 45,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 7,2 | 12,8 | 17,2 | 22,2 | 26,7 | 31,7 | 31,1 | 25,6 | 17,2 | 7,8 | 2,2 | 17,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,8 | −1,1 | 1,1 | 3,9 | 7,2 | 10,6 | 14,4 | 13,9 | 9,4 | 4,4 | 0,0 | −3,9 | 4,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −32,8 | −33,9 | −14,4 | −11,7 | −5,6 | −1,7 | −0,6 | −0,6 | −7,2 | −15,6 | −23,9 | −33,9 | −33,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 29 | 23 | 29 | 25 | 23 | 17 | 7 | 7 | 12 | 21 | 37 | 35 | 265 |
| Forrás: The Weather Channel[4] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1910 | 132 | ||
| 1920 | 151 | 14,4% | |
| 1930 | 164 | 8,6% | |
| 1940 | 163 | −0,6% | |
| 1950 | 151 | −7,4% | |
| 1960 | 131 | −13,2% | |
| 1970 | 308 | 135,1% | |
| 1980 | 203 | −34,1% | |
| 1990 | 167 | −17,7% | |
| 2000 | 214 | 28,1% | |
| 2010 | 193 | −9,8% | |
| 2018 (becsült) | 195 | [5] | |
| Népszámlálási adatok[6] 2015-ös becslés[7] | |||
A 2010-es népszámláláskor a városnak 193 lakója, 88 háztartása és 56 családja volt. A népsűrűség 197 fő/km2. A lakóegységek száma 114, sűrűségük 116,3 db/km2. A lakosok 90,7%-a fehér, 0,5%-a afroamerikai, 0,5%-a indián, 2,6%-a ázsiai, 3,6%-a egyéb, 2,1%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 8,3% ( )
A háztartások 26,1%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 46,6% házas, 11,4% egyedülálló nő, 5,7% egyedülálló férfi, 36,4% pedig nem család. 33% egyedül élt; 5,7%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,19 személy élt; a családok átlagmérete 2,66 fő.
A medián életkor 47,8 év volt. A város lakóinak 19,2%-a 18 évesnél fiatalabb, 6,2% 18 és 24 év közötti, 19,1%-uk 25 és 44 év közötti, 43%-uk 45 és 64 év közötti, 12,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 53,9%-a férfi, 46,1%-a pedig nő.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2010
- ↑ Kahlotus, Washington (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Kahlotus, WA (magyar nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Population and Housing Unit Estimates Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kahlotus, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Minola C Phillippay: Kahlotus is Home. (angolul) (hely nélkül): Steamboat Pilot. 1973.
- Phillip Swart: Hole in the Ground: Tales of Kahlotus. (angolul) Seattle: Sand Hill Books. 1997.
További információk[szerkesztés]
- HomeTownLocator (angolul)
Megyeszékhely: Pasco | ||
| Városok |  | |
| Statisztikai települések | ||
| Önkormányzat nélküli települések | ||
| Kísértetvárosok | ||
| Kapcsolódó szócikk | ||
