Köteles Sámuel
| Köteles Sámuel | |
 | |
| Született | 1770. január 30. Újtorda |
| Elhunyt | 1831. május 17. (61 évesen) Nagyenyed |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filozófus, államtudós, egyetemi oktató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köteles Sámuel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Köteles Sámuel (Újtorda, 1770. január 30. – Nagyenyed, 1831. május 17.[1]) filozófus, államtudós, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. A felvilágosodás korának neves, kantiánus alapokra helyezkedő erdélyi filozófusa volt, fontos szerepet játszott a magyar filozófiai szaknyelv megteremtésében.
Életútja[szerkesztés]
1781-től a Nagyenyedi Református Kollégium diákja volt. 1788-ban a felsőbb osztályba lépett, ahol többek között Kovács József és Szentpáli Lőrinc tanítványa volt. 1796–1798-ban a Jenai Egyetemen folytatott teológiai, filozófiai, történettudományi és fizikai antropológiai tanulmányokat, ahol a filozófus Johann Gottlieb Fichte, a vallásbölcselő Carl Schmid, a teológus Heinrich Paulus és az anatómus-antropológus Justus Christian Loder előadásait is látogatta. 1798-ban hazatért és egy évig báró Daniel István özvegyének udvari lelkésze volt. 1799-től két évtizeden keresztül a marosvásárhelyi református kollégium államtudomány- és bölcsészettanára volt. 1818-ban a Nagyenyedi Református Kollégiumban a filozófia és az államismeret tanárává nevezték ki, 1830-tól haláláig az intézet rektora és nagyenyedi könyvcenzor is volt.
Munkássága[szerkesztés]
Nagyenyedi, majd németországi tanulmányai során ismerkedett meg Immanuel Kant nézeteivel, s a kantiánus morálfilozófia híveként az erdélyi felvilágosodás nagy hatású alakjai között tartja számon az utókor. Gondolkodására további hatást gyakoroltak a szintén Königsbergben működő Wilhelm Traugott Krug logikai és metafizikai munkái. Bölcseleti írásai és könyvei jelentőségét nem eredetiségük adja azonban, hanem az a tény, hogy a hazai közönség művelését szem előtt tartva elsőként foglalta össze nemzeti nyelven a felvilágosodás filozófiai koncepcióit. Magyar nyelvű munkáival jelentősen hozzájárult a filozófia magyar terminológiájának megteremtéséhez, egyebek mellett olyan fogalmak bevezetése fűződik a nevéhez, mint a nembeli különbség (latin differentia specifica, napjainkban inkább fajképző különbség), a kölcsönös képzetek (conceptus reciproci) és az indítóok (motivum). Marosvásárhelyi, majd nagyenyedi tanárként generációkat részeltetett felvilágosult nézeteket tükröző, magyar nyelvű előadásaiban – tanítványa volt például Kemény Zsigmond is –, így tanári tevékenységével is nagyban hozzájárult Erdély szellemi életének megújhodásához.
Általános filozófiai áttekintésein túlmenően behatóan foglalkozott esztétikával, metafizikával, filozófiatörténettel, pedagógiával, államtudománnyal, természetjoggal, statisztikával és fizikai antropológiával. E témakörökben született munkái jobbára kéziratban maradtak.
Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]
Az elsők között választották meg 1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává, de betegsége és hirtelen bekövetkező halála miatt a társaság munkájában nem vett részt.
Főbb művei[szerkesztés]
- Közönséges logika, vagy az értelem’ tudományja. Marosvásárhely, 1808. 3. kiadás, Nagyenyed, 1830.
- A’ nagy embernek rajzolatja, egy halotti beszédben mellyet … Szentpáli Elek úrnak … emlékezetére írt Köteles Sámuel. Kolo’svár, Ref. Coll., 1814, 75 p.
- Az erkőltsi filo’sofiának eleji: Egy kézi könyv. Marosvásárhely, Réform. Kollégyom, 1817, 380 p.
- Gróf Bethlen Mária Lázár Józsefné felett beszéd és könyörgés. Marosvásárhely, 1817.
- A philosophia encyclopaediája. Nagyenyed, 1829.
- Philosophiai anthropologia. Buda, Magyar Tudós Társaság, 1839.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Köteles Sámuel születési dátuma körül némi bizonytalanság tapasztalható a forrásokban: a Szinnyei József-féle Magyar írók élete és munkái május 25-ét, az Új magyar életrajzi lexikon május 26-át említi. A Magyar életrajzi lexikon és a Magyar nagylexikon , de legfőképp a kortárs Kállay Ferenc emlékbeszéde május 17-ében jelöli meg halála napját.
Források[szerkesztés]
- Kállay Ferenc: Emlékbeszéd Köteles Sámuel vidéki rendes tag felett. in: A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei I. 1831–1832. 140–148.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1009. o.
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 467. o. ISBN 963-9257-04-4
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1196. o. ISBN 963-547-414-8
- Életrajza az akadémiai levéltárban[halott link]
További irodalom[szerkesztés]
- Bartók György: Köteles Sámuel élete és philosophiája. in: Athenaeum 1910–1911.
- Miskolczy Ambrus: Metternich a filozófus Köteles Sámuel ellen. in: Confessio 1981.
- Sz. Szabó László: Köteles Sámuel esztétikája. in: Erdélyi Tükör VII. 1995. 1. sz. 19–20.
- Hamza Gábor: Emlékezés Köteles Sámuelre (1770–1831), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára. Magyar Tudományos Akadémia (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.) arch
.svg){kind=small}
