Jánky Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánky Béla
Csomafáy Ferenc felvétele
Csomafáy Ferenc felvétele
Élete
Született1931. május 1.
Székelyudvarhely
Elhunyt2009. október 26. (78 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Alkotói évei1950–2009
Első műveLeánykérő (1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánky Béla témájú médiaállományokat.

Jánky Béla (Székelyudvarhely, 1931. május 1.Kolozsvár, 2009. október 26.[1][2][3][4]) erdélyi magyar költő, műfordító, gyermek- és ifjúsági szerző, közíró és szerkesztő; a Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség tagja. Írásai és újságcikkei számos romániai folyóiratban jelentek, emellett több önálló verseskötettel is jelentkezett.

Mi tagadás: örömmel éltem a csodát, a míves formát öltött pillanatot, az erős szellemi villanásokat, amelyek a maguk módján csak erősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint igenis szükség van a költészetre, hiszen nemcsak önálló valóságként szolgál, hanem térben és időben az éppen lebonyolítható párbeszéd részletét képezi. Mert hát a költő ott él minden sorában: akkor is, ha kérdez, és akkor is, ha éppen haikuival felel a svéd költőfejedelemnek Tomas Tranströmernek. Jánkynak ez is megadatott, és nem is akárhogyan!
– Barabás Zoltán Jánky Pillanatok színe: 82 haiku című művéről[5]

Élete és munkássága[szerkesztés]

„az állomás váróterme a város
ürül és feltelik
aki érkezik
csak belesodródik a morajba
a város az állomás váróterme
feltelik s ürül
aki elmegy
csak kiszakad a morajból

bábaasszonyok gyászhuszárok
röpködnek ütik le egymást
lavóros lovas denevérek
bölcső fölött fürtökben lógnak
gyászhuszárok bábaasszonyok
röpködnek ütik le egymást
lovas lavóros denevérek
harang tornyában éjszakáznak
[…]”

– Jánky Béla: A huzat faggatása[6]

Jánky Béla 1931. május 1-jén született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron a Majláth Gimnáziumban, majd Kolozsváron az Ady–Șincai Líceum keretei között folytatta, ahol 1950-ben végzett. A Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg tanári diplomáját magyar irodalom szakon 1954-ben. Az első önálló írása 1950-ben jelent meg az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilapban. 1952-től az Igazság, majd 1957-től a Dolgozó Nő művelődési rovatvezetőjeként tevékenykedett. 1974-ben szerkesztő lett a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratnál. Utóbbi három lapnál nyugdíjazásáig dolgozott mint szerkesztő. Írásait ezeken a folyóiratokon kívül többek közt az Igaz Szó, a Korunk, a Művelődés, a Jóbarát, az Ifjúmunkás és az Előre is közölte.[2][6][7] A Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség is felvette tagjai közé.[3]

Jánky költészetét – a Romániai magyar irodalmi lexikon szerint – általában „magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés” jellemzi.[6][7] Gyermekverseiben a szó dallamosságát és ritmikáját követve alkotott. Márki Zoltán (1928–) költő, újságíró leírása szerint „[…] lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva”.[7] Gyermekeknek szánt költeményeit Kiss Török Ildikó és Papp Éva hanglemezeken szólaltatta meg.[4] 1968-ban a költő megkapta a Román Kulturális Érdemrend első fokozatát, emellett a Munka Érdemrend második fokozatával is kitüntették.[8]

Első önálló munkája 1956-ban jelent meg Leánykérő cím alatt, és verseket tartalmazott. 1969-ben újra verseskötettel jelentkezett Ezüst ember tánca címmel. Fecskelánc címet viselő, gyermekverseket tartalmazó könyvét 1981-ben jelentették meg Árkossy István rajzaival illusztrálva. A szintén verseskötetnek számító 1982-es Fiúban, földben címet viselő kötet megjelenése után öt évvel újabb gyermekverseit közölte Szerencsefű című 1987-es művében, majd 1990-ben a Baász Imre által illusztrált Napkosár, 1995-ben pedig a Sárkánymosoly címmel kiadott könyvében.[4][7] 1993-ban hét haikujával szerepelt a Fagyöngy – Kortárs romániai magyar költők című válogatásban.[9] 2002-ben jelent meg Marosvásárhelyen Pillanatok színe című kötete, amelyben 82 haiku szerepel. A könyvnek a 201 haikut tartalmazó második, bővített kiadása 2005-ben jelent meg Kolozsváron. Legutolsó kötetét, az ifj. Feszt László rajzaival illusztrált, gyermekverseket tartalmazó Szeretnék csergőóra lenni című könyvet Székelyudvarhelyen adták ki 2009-ben.[2][4]

1961-ben több román népdalt fordított magyar nyelvre, emellett nevéhez fűződik Duiliu Zamfirescu (1858–1922) román író, akadémikus két kisregényének tolmácsolása is (1965).[4][7] Az ő fordításában jelentek meg továbbá Ion Barbu (1895–1961) költő legszebb versei magyarul 1971-ben. Műfordításaival szerepel a kortárs román költészet Constantin Cubleşan által összeválogatott, Kolozsváron Csillagok születése címmel 1972-ben megjelent antológiájában.[7] Lucian Blaga román költő több versét ültette át magyar nyelvre, amelyeket 1975-ben adott ki. Az ő szerkesztésében jelent meg az Ifjúsági Könyvkiadó Tanulók Könyvtára sorozatának Ady Endre-verseskötete is 1966-ban.[7]

Hosszú betegség után, hetvennyolc éves korában hunyt el Kolozsváron 2009. október 26-án. 2009. október 30-án kísérték utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temető nagy kápolnájából.[1][2][3][4]

Kötetei[szerkesztés]

Műfordításai[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b MTI: Elhunyt Jánky Béla. STOP.hu, 2009. október 29. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  2. a b c d Elhunyt Jánky Béla. Irodalmi Jelen, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
  3. a b c Elhunyt Jánky Béla költő, író, műfordító. erdély.ma, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
  4. a b c d e f MTI: Elhunyt Jánky Béla romániai magyar költő. delmagyar.hu, 2009. október 29. [2009. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  5. Barabás Zoltán: Ablakok törnek: Jánky Béla verskötetéről. Várad, II. évf. 2. sz. (2003)
  6. a b c Jánky Béla. In Erdélyi és csángó költészet. Szerkeszti Cseke Gábor, gondozza Andrassew Iván. Utolsó módosítás: 2012. július 22  
  7. a b c d e f g Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
  8. a b c Terebess Gábor: Ki kicsoda a magyar haiku világában: Jánky Béla. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  9. Terebess Gábor: A magyar haiku kronológiája. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 20.)

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]