Jánky Béla
| Jánky Béla | |
.JPG) | |
| Csomafáy Ferenc felvétele | |
| Élete | |
| Született | 1931. május 1. Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 2009. október 26. (78 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Alkotói évei | 1950–2009 |
| Első műve | Leánykérő (1956) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jánky Béla témájú médiaállományokat. | |
Jánky Béla (Székelyudvarhely, 1931. május 1. – Kolozsvár, 2009. október 26.[1][2][3][4]) erdélyi magyar költő, műfordító, gyermek- és ifjúsági szerző, közíró és szerkesztő; a Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség tagja. Írásai és újságcikkei számos romániai folyóiratban jelentek, emellett több önálló verseskötettel is jelentkezett.
| „ | Mi tagadás: örömmel éltem a csodát, a míves formát öltött pillanatot, az erős szellemi villanásokat, amelyek a maguk módján csak erősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint igenis szükség van a költészetre, hiszen nemcsak önálló valóságként szolgál, hanem térben és időben az éppen lebonyolítható párbeszéd részletét képezi. Mert hát a költő ott él minden sorában: akkor is, ha kérdez, és akkor is, ha éppen haikuival felel a svéd költőfejedelemnek Tomas Tranströmernek. Jánkynak ez is megadatott, és nem is akárhogyan! | ” |
| – Barabás Zoltán Jánky Pillanatok színe: 82 haiku című művéről[5] | ||
Élete és munkássága[szerkesztés]
„az állomás váróterme a város
ürül és feltelik
aki érkezik
csak belesodródik a morajba
a város az állomás váróterme
feltelik s ürül
aki elmegy
csak kiszakad a morajból
bábaasszonyok gyászhuszárok
röpködnek ütik le egymást
lavóros lovas denevérek
bölcső fölött fürtökben lógnak
gyászhuszárok bábaasszonyok
röpködnek ütik le egymást
lovas lavóros denevérek
harang tornyában éjszakáznak
[…]”
– Jánky Béla: A huzat faggatása[6]
Jánky Béla 1931. május 1-jén született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron a Majláth Gimnáziumban, majd Kolozsváron az Ady–Șincai Líceum keretei között folytatta, ahol 1950-ben végzett. A Bolyai Tudományegyetemen szerezte meg tanári diplomáját magyar irodalom szakon 1954-ben. Az első önálló írása 1950-ben jelent meg az Utunk című kolozsvári irodalmi hetilapban. 1952-től az Igazság, majd 1957-től a Dolgozó Nő művelődési rovatvezetőjeként tevékenykedett. 1974-ben szerkesztő lett a Napsugár című gyermekirodalmi folyóiratnál. Utóbbi három lapnál nyugdíjazásáig dolgozott mint szerkesztő. Írásait ezeken a folyóiratokon kívül többek közt az Igaz Szó, a Korunk, a Művelődés, a Jóbarát, az Ifjúmunkás és az Előre is közölte.[2][6][7] A Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség is felvette tagjai közé.[3]
Jánky költészetét – a Romániai magyar irodalmi lexikon szerint – általában „magas erkölcsiség és elmélkedő elmélyedés” jellemzi.[6][7] Gyermekverseiben a szó dallamosságát és ritmikáját követve alkotott. Márki Zoltán (1928–) költő, újságíró leírása szerint „[…] lassan fejlődött, szemérmes-finom élményeit, fájdalmait énjét titkoló homályokba vonva”.[7] Gyermekeknek szánt költeményeit Kiss Török Ildikó és Papp Éva hanglemezeken szólaltatta meg.[4] 1968-ban a költő megkapta a Román Kulturális Érdemrend első fokozatát, emellett a Munka Érdemrend második fokozatával is kitüntették.[8]
Első önálló munkája 1956-ban jelent meg Leánykérő cím alatt, és verseket tartalmazott. 1969-ben újra verseskötettel jelentkezett Ezüst ember tánca címmel. Fecskelánc címet viselő, gyermekverseket tartalmazó könyvét 1981-ben jelentették meg Árkossy István rajzaival illusztrálva. A szintén verseskötetnek számító 1982-es Fiúban, földben címet viselő kötet megjelenése után öt évvel újabb gyermekverseit közölte Szerencsefű című 1987-es művében, majd 1990-ben a Baász Imre által illusztrált Napkosár, 1995-ben pedig a Sárkánymosoly címmel kiadott könyvében.[4][7] 1993-ban hét haikujával szerepelt a Fagyöngy – Kortárs romániai magyar költők című válogatásban.[9] 2002-ben jelent meg Marosvásárhelyen Pillanatok színe című kötete, amelyben 82 haiku szerepel. A könyvnek a 201 haikut tartalmazó második, bővített kiadása 2005-ben jelent meg Kolozsváron. Legutolsó kötetét, az ifj. Feszt László rajzaival illusztrált, gyermekverseket tartalmazó Szeretnék csergőóra lenni című könyvet Székelyudvarhelyen adták ki 2009-ben.[2][4]
1961-ben több román népdalt fordított magyar nyelvre, emellett nevéhez fűződik Duiliu Zamfirescu (1858–1922) román író, akadémikus két kisregényének tolmácsolása is (1965).[4][7] Az ő fordításában jelentek meg továbbá Ion Barbu (1895–1961) költő legszebb versei magyarul 1971-ben. Műfordításaival szerepel a kortárs román költészet Constantin Cubleşan által összeválogatott, Kolozsváron Csillagok születése címmel 1972-ben megjelent antológiájában.[7] Lucian Blaga román költő több versét ültette át magyar nyelvre, amelyeket 1975-ben adott ki. Az ő szerkesztésében jelent meg az Ifjúsági Könyvkiadó Tanulók Könyvtára sorozatának Ady Endre-verseskötete is 1966-ban.[7]
Hosszú betegség után, hetvennyolc éves korában hunyt el Kolozsváron 2009. október 26-án. 2009. október 30-án kísérték utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temető nagy kápolnájából.[1][2][3][4]
Kötetei[szerkesztés]
- Leánykérő [versek]. Bukarest: Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1956 [52 oldal]
- Ezüst ember tánca [versek]. Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó, 1969 [101 oldal]
- Fecskelánc [gyermekversek]. Árkossy István rajzaival. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1981 [142 oldal]
- Fiúban, földben [versek]. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1982 [122 oldal]
- Szerencsefű [gyermekversek]. Budapest–Bukarest: Ion Creangă Könyvkiadó, 1987. ISBN 9631160424 [119 oldal]
- Napkosár [gyermekversek]. Baász Imre rajzaival. Bukarest: Ion Creangă Könyvkiadó, 1990. ISBN 9732503203 [107 oldal]
- Sárkánymosoly [gyermekversek]. Deák Ferenc rajzaival. Kolozsvár: Tinivár, 1995. ISBN 973-96936-1-X [106 oldal]
- Pillanatok színe: 82 haiku. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2002. ISBN 973-599-016-4 [100 oldal]
- Pillanatok színe: 201 haiku. Második, bővített kiadás. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. 2005. ISBN 9732608188 [116 oldal]
- Szeretnék csergőóra lenni. Gondolatforgató. Gyermekversek; Ifj. Feszt László rajzaival. Székelyudvarhely: Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. 2009. ISBN 978-606-534-000-8 [41 oldal]
Műfordításai[szerkesztés]
- Duiliu Zamfirescu: Falusi életképek – Tănase Scatiu [két kisregény – előszó]. Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó. 1965 [309 oldal]
- Ion Barbu: Ion Barbu legszebb versei [válogatás]. Bukarest: Albatros Könyvkiadó. 1971 [124 oldal]
- Duiliu Zamfirescu: Falusi életképek [kisregény]. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1989 [180 oldal]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- a Román Kulturális Érdemrend első fokozata (1968)[8]
- a Munkaérdemrend második fokozata[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b MTI: Elhunyt Jánky Béla. STOP.hu, 2009. október 29. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- ↑ a b c d Elhunyt Jánky Béla. Irodalmi Jelen, 2009. október 29. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
- ↑ a b c Elhunyt Jánky Béla költő, író, műfordító. erdély.ma, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
- ↑ a b c d e f MTI: Elhunyt Jánky Béla romániai magyar költő. delmagyar.hu, 2009. október 29. [2009. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- ↑ Barabás Zoltán: Ablakok törnek: Jánky Béla verskötetéről. Várad, II. évf. 2. sz. (2003)
- ↑ a b c Jánky Béla. In Erdélyi és csángó költészet. Szerkeszti Cseke Gábor, gondozza Andrassew Iván. Utolsó módosítás: 2012. július 22
- ↑ a b c d e f g Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- ↑ a b c Terebess Gábor: Ki kicsoda a magyar haiku világában: Jánky Béla. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- ↑ Terebess Gábor: A magyar haiku kronológiája. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
Irodalom[szerkesztés]
- Izsák József: Jánky Béla: Leánykérő. Igaz Szó, 11. sz. (1956)
- Panek Zoltán: Készülődés. Utunk, 19. sz. (1969)
- Lászlóffy Csaba: Jánky Béla: Ezüst ember tánca. Utunk, 3. sz. (1970)
- Mandics György: Tükörjáték fényben és homályban. Igaz Szó, 3. sz. (1973)
- Fodor Sándor: A szerencsés költő. Igaz Szó, 4. sz. (1981)
- Lászlóffy Aladár: Fejek a lélek testén. Utunk, 40. sz. (1982)
- Márki Zoltán: Újrakezdeni és újat kezdeni. Előre, (1983. április 27.)
- Jancsik Pál: Haikulíra. Szabadság, XIV. évf. (2002. április 13.) 10. o.
- Barabás Zoltán: Ablakok törnek: Jánky Béla verskötetéről. Várad, II. évf. 2. sz. (2003)
- Gyulai Levente: Könyv a pillanatról: Jánky Béla: Pillanatok színe. 201 haiku c. könyvéről. Látó, XVIII. évf. 2. sz. (2007. február)
További információk[szerkesztés]
- Terebess Gábor: Jánky Béla (1931-2009) haikui. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- Terebess Gábor: A magyar haiku kronológiája. haiku.hu. Terebess Online. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
.svg){kind=small}
