Gyimótfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jormannsdorf szócikkből átirányítva)
Gyimótfalva (Jormannsdorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangTarcsafürdő településrésze
JárásTarcsafürdő
Alapítás éve1388
PolgármesterErnst Karner (ÖVP)
Irányítószám7431
Körzethívószám03353
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség545 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság354 m
Terület4,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyimótfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyimótfalva (németül Jormannsdorf) Tarcsafürdő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 6 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában vaskori sírhalom található.

A mai települést 1388-ban "Gyarmanusfalva" néven említik először. Valószínűleg már a 13. századtól a borostyánkői uradalom részeként a Németújvári grófok birtoka volt. 1388-tól azn uradalommal együtt a Kanizsaiak birtoka, akik gótikus kápolnát építenek itt. 1486-ban az alsó-ausztriai Königsberger családé lett. 1591-ben említik először a Königsbergek itteni udvarházát, a későbbi Batthyány-kastély elődjét. Az uradalmat 1644-ben Batthyány Ádám vásárolta meg. 1701-ben piactartási jogot kapott, mely nagyban elősegítette fejlődését. A Rákóczi-szabadságharc idején többször érte kuruc támadás, majd 1713-ban pestisjárvány pusztított. Az itteni parasztok életét az elviselhetetlen robotterhek is nehezítették.

Fényes Elek szerint " Jormensdorf, (Gyirmótfalva), német falu, Vas vmegyében: 144 kath., 185 ágostai lak. Feje egy uradalomnak, mellyet gr. Batthyáni Ferencz bir, s melly annyira bővelkedik nyulakban, hogy volt esztendő, mellyben az urbéri vadászaton 900 lövetett. Ut. post. Kőszeg."[1]

Vas vármegye monográfiája szerint " Gyimótfalva, 42 házzal és 314 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Tarcsa. Határában vaskori sírhalom van. Gótikus temploma nagyon régi. A gróf Batthyány-családnak itt régi, érdekes várkastélya van, mely szép, vadregényes park közepén fekszik."[2]

1910-ben 291, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Annatiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült gótikus stílusban. Bejárata mellett a falon levő márványtábla Baltasar von Samnitz császári tiszt síremléke, aki a török üldözése közben sebesült meg és itt halt meg 1683. augusztus 19-én.
  • A Batthyány-kastélyt 1624 és 1626 között a Königsberg család építtette, 1627-ben bővítették, 1644-ben került a Batthyányak tulajdonába. 1790-ben gróf Batthyány József bővíttette és angolparkot létesített körülötte. 1956-ig volt a család tulajdona. 1948-ban mezőgazdasági iskola, majd 1957-től szállodaként működik.
  • A falu felett 700 m-re keletre Madonna szobor áll, melyet az 1917-ben itt halálos balesetet szenvedett Szmrecsányi István tábornok emlékére emeltek.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1717-ben Trattner János Tamás híres bécsi nyomdász.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye